Omázs 13/41. | Lucian Freud és Antoine Watteau

Ritkaság számba megy, ha egy művész közvetlenül, elődjének nagybecsű remekművét idézve hozza létre sajátját, mintegy tisztelegve és felülírva az eredetit. Lucian Freud (1922 – 2011) Antoine Watteau (1684 – 1721) Pierrot elégedett (vagy Boldog Pierrot, 1712. k. ) című festményét tanulmányozva kapott kedvet egy – a mester művénél jóval nagyobb – méretű kép megfestésére, a tőle már megszokott önéletrajzi elemekkel. 1981-ben kiállítást rendeztek a londoni Royal Academy-n a Thyssen-Bornemissza Gyűjteményből, ahol látható volt Watteau képe, Thyssen báró kedvence is. Először a gyűjtőt mintázva készítette el a maga öt alakból álló csoportképét, aztán 1981 és 1983 között megfestette élete legnagyobb méretű vásznát, a Large interior (Nagy enteriőr), W. 11 (after Wateau) kimért parafrázisát, ahol az érett Freud a fiatal, francia festő korai munkáját szólítja meg. A comedia dell’arte szereptípusainak figurái szabályosan szimmetrikus elrendezésben ülnek egy parkbeli padon. Középen Pierrot, a bohóc boldog, hiszen a két mellette ülő hölgy is a kegyeiért versenyez. Ravaszul, elégedetten mosolyog, mint aki képtelen választani a számára egyformán vonzó csodálói közül. Balján egy gitárral ülő nő szerenádoz a bohócnak, mellette árgus szemekkel, kissé szemrehányóan fixírozza a rózsaszínbe öltözött férfi a vele szembeni legyezős gráciát, a jobbján ülő, zöld ruhás pedig féltékenyen, meglepődve hőköl vissza, ölében egy neki támaszkodó fiú kezével. Érthető, hogy a komplikált magánéletű, nőcsábász hírében álló Freud figyelmét miért is keltette fel a féltékenységi drámák rejtvényeinek e kusza labirintusa. Az angol feldolgozás azonban elődjétől meglehetősen eltérő, egyszerre kimerítő és szórakoztató elmélyülést ígér nézőjének. A háttérül szolgáló buja természet a művész komor, paddingtoni stúdiólakásának belsőjévé szürkül, ahol a fák helyett egy dúsan tekergőző, terebélyes muskátlit láthatunk. Watteau bozótjából kirajzolódó faunjának kőszobra tégláig máló vakolat- illetve csővezetékek rajzaiból és egy mosdókagylóból áll össze a modern változatban. A színházi figurák szellősen kitöltik a vásznat, míg Freud alakjai egy ágyon szoronganak a szürke, délutáni fényben. Mintha egy családi fotó kedvéért zsúfolódnának össze egy amatőr fénykép erejéig, ahol leginkább az unalom, a pózolás fáradalmai látszanak a gesztusokban és a mozdulatokban, ahol a modellek nem igazán tudnának mit kezdeni a végtagjaikkal. A művész bevallása szerint Pierrot-t Kai, a fia, a gitározó lányt pedig Bella lánya alakítja, jobbra Kai anyja, balra pedig a festő, Celia Paul ülnek, a commedia dell’artet idéző alakokkal ellentétben itt négy nő és egy férfi látható. “Életemben először vált másodlagossá egy festmény kigondolásában az egyéni indíttatás. Megnézettem velük Watteau-t, beszéltem nekik a feldolgozás ötletéről és elmondtam nekik, hogy ehhez hasonló kompozíciót szeretnék. Nem akartam korhű öltözéket, de különleges ruhákra gondoltam, hogy egy kissé fel lehetne öltöztetni őket. Watteau földön lévő gyermekalakjával nem tettem semmit. Szükségem volt rá, hogy Watteau kompozícióját megtörjem. Kölcsönvettem. […] És hogy miért választottam őt és nem a másikat? A választás egyértelmű. Úgy éreztem, hogy neki különálló, lelki élete van és reméltem, hogy a modellt állás így kevésbé lesz fárasztó számára.”

Antoine Wateau: Pierrot elégedett, 1712 k., 35 x 31 cm
Museo Thyssen-Bornemisza, Madrid

Lucian Freud: Large Interior, W11 (1981 – 83.)

Forrás: Robert Hughes: Lucian Freud, Thames and Hudson, 1993.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.