Zsebcselek | Hrabal 100

Unatkozik? Vegyen mosómedvét! – látta el jótanáccsal szédült elbeszéléseivel ámulatba ejtő hallgatóságát Pepin bácsi. A hallatlan furfanggal, buzgó mesélőkedvvel megáldott szűcs és sörgyári munkás Hrabal regényeinek visszatérő, apaként tisztelt, emblematikus hőse, aki „folyton […] mesélt, hangoskodott, ült az asztalnál, bámulta a mennyezetet, és amit mesélt, azt ott fönt látta. Megszállottja volt a történeteinek, és újra meg újra leolvasta őket a mennyezetről, mi pedig újból és újból gurultunk a nevetéstől.” Ahogy a bámulatos emlékezőképességgel megáldott író is dadaista kollázstechnikával ollózta regényekké, novellákká kocsmatörténeteit, bölcseleti meglátásait (filozófusoktól egész szemelvényeket idézett fejből), hogy a rá jellemző plebejus nyersesség és szürrealista fantazmagóriák a haseki irónia paradox továbbgondolásával együtt váljanak egyéni elbeszélésmóddá.

Szégyenteljesen rosszul tanult. Az iskolába járás gyötrelmei után jogi pályára készülve a latin felkészítő kurzusok adták vissza önbizalmát, kivételes nyelvtehetségét bizonyítja, hogy egy év alatt eljutott Ovidius eredetiben olvasásáig. A 20-as években annál inkább érdekelte a szürrealizmus és a költészet. André Bretonék nyomán zöld barett sapkát viselt és zöldre festett hajjal járt-kelt a nymburki utcákon a falubeliek elnéző figyelmétől övezve. Egy alakalommal forgalmista tanulóként egyenruhában, mezítláb masírozott végig Hradec Králové főterén, de egyetemi tanulmányait félbeszakítva volt raktáros, vasútépítő munkás, a kladnói acélműben és papírhulladék-gyűjtőben segédmunkás, majd díszletező, statiszta.

Első sikerét Karel Marysko színházi öltözőszekrényének köszönhette, itt bukkant ugyanis rá Jiri Kolár Hrabal munkásmadonnájáról szóló karcos, beszélgetésmontázsokból álló novellakéziratára, a Jarmilkára. A libeni vendéglők bárdja dicsérő kritikát kapott, ám az igazi siker a Gyöngyszem a mélyben (1963) lett, – az Ámítók (1956) a kultúrpolitikai cenzúra miatt kiadatlan maradt – mely után sorra jelentek meg az előtte húsz évig szamizdatban őrzött írásai. A 60-as években sikerszerzővé, élő klasszikussá vált, akinek könyveiért sorba álltak az olvasók. „Legszívesebben erős napfényben írt … A kladnói éjszakai műszak után Hrabal, kihasználva szabad délelőttjét, magával vonszolja Perkeo márkájú írógépét az egyetlen napos helyre, az udvari fészer ferde tetejére, amelynek lejtése miatt le kellett vágnia mind széke, mind pedig asztala lábaiból.” A hrabali életmű gyöngyszemeit számos hangoskönyv dolgozta fel, ám az ismerkedést mégis csak az őrjítően szeszélyes fiatalasszony és a bámulatosan szószátyár Pepin bácsi lebilincselő történetével, a Sörgyári capriccióval érdemes kezdeni, Für Anikó és Kern András tolmácsolásában. Regényeinek világhírű darabjait, A szigorúan ellenőrzött vonatokat, A túlságosan zajos magányt vagy az egy szuszra írt, közép-európai drámai változásokat pikareszk szálra fűző Őfelsége pincére voltam művét elolvasva következhetnek a legtöbbször Jiri Menzellel közösen írt filmadaptációk. Prágában időzve érdemes útba ejteni törzshelyét is, az Aranytigrishez vendéglőt.

Bohumil Hrabal: Borzalom, oh, borzalom  (Marie Albichová tulajdona, Galerie Ztichlá klika és Óbudai Társaskör Galéria jóvoltából)

Hrabal halála is legendába illő. Kórházi szobájának ablakából zuhant ki. Úgy tartják, hogy galambetetés közben a madarak után nyúlt. 1950 és 1960 között szürreális, ironikus prózavilágát idéző, groteszk kollázsokat is készített. Vladimir Boudnik képzőművésszel együtt dolgoztak a kladnói vasműben, barátjának Gyöngéd barbárok című regényében állított emléket. Zdenek Bouse, Boudnik barátjaként többször illusztrálta Hrabal köteteit, Oldrich Hamera kiállításait, Boudnik egyetlen tanítványaként pedig gyakran Hrabal nyitotta meg. Négyük grafikáiból látható kiállítás Képmutogató – Hrabal 100 címmel az Óbudai Társaskör Galériájában, melyhez a Szigorúan ellenőrzött vonatok felolvasószínházi est előtt Lakos Attila kurátor tárlatvezetést tart március 27-én. Az Országos Idegennyelvű Könyvtárban április 25-ig kocsmológusok, költők, képzőművészek a Hrabal-galaxis pillanatképeit idézik meg, az A38-on pedig Hrabal habbal a hajón címmel Ladislav Michalek fotókiállításával egybekötött születésnapi party-t rendeznek, ahol az irodalmi beszélgetések mellett bőven folyik majd a sör.

(Az idézetek Radko Pytlik Hrabal-emlékkönyv című monográfiájából valók, Eri Kiadó, Budapest, 1998.)

Reklámok