A hét műtárgya 14/18. | Kőszeg Ferenc pop artos szekkója a cselédszobában

Hetvenöt év a százból. A 2014-ben centenáriumát ünneplő Párisi udvarról nyíló társasházban ugyanis háromnegyed évszázada lakik a demokratikus ellenzék egyik oszlopos tagja, szamizdat folyóiratuk, a Beszélő szerkesztője, középiskolai tanár, a volt Szabad Demokrata Szövetség alapító tagja, egykori országgyűlési képviselő és a Helsinki Bizottság első elnöke. Az emeleti udvaron még a szombati Katona József Színház Ifjúsági Tagozatának előadásáról szóló pókhálós üzenő falra tűzött cetlik köszöntik a születésnapi lakásbejáró túrázóit és csipeszen lógnak a cselédszoba szekkójáról készült színes képek az épülettörténeti tudnivalókkal együtt.

Kőszeg úr – mielőtt megnéznénk a néhány négyzetméternyi, cselédszobában látható pop artos festményt – felolvasta a lakásban töltött évtizedek néhány emlékezetes és sorsfordító pillanatát. A 40-es évekre az épület felső három emeletén több száz négyzetméteres, hatalmas polgári lakásokat alakítottak ki, amiket aztán 1956 után a lehető legidétlenebb elosztással bontottak kisebb lakóhelyiségekre. Az orvos házaspár 1938-ban költözött a házba, bérleti díjként havi 300 pengőt fizettek a 240 négyzetméterre, ami – ha felidézzük a korabeli „havi 200 pengő fixel, az ember könnyen viccel” sláger vagy József Attila versének „havi kétszázra sose telt” sorait – óriási pénznek számított.

Apját 1942-ben hívták be az ukrajnai frontra, megbetegedett és feltehetően a fogolytáborba tartó vonaton halt meg. Lakásukat hosszabb időre, 1944 nyarán kellett elhagyniuk az április 28-án életbe lépő csillagos házakba költözés elrendelésekor. Az étkezőben ma is látható a kelenföldi plébánián kiállított, Rácz Ferenc névre szóló, földműves felmenőkkel ellátott igazolás. Pesten 1944 januárjában értek véget a harcok, lakásukba házmesterüknek köszönhetően visszaköltözhettek, ugyanis a házaspár a hemzsegő poloskákkal rendre elriasztotta a harcok alatti házfoglalókat. Kőszeg úr felidézte az ablakukból látható, a szeme láttára találatot kapott Klotild-palota (népies nevén Klotild és Matild) hiányzó felső emeletének lerobbantását. Később a rendszerváltás éveiben, a Duna televízióban látta viszont a szörnyű látványt, szomorúan lemondott arról, hogy Fanni lányát megnyugtassa arról, hogy jó régen történt a tragédia.

Mao neve

Aztán a születésnapi memoár a disszidálások időszakára, 1956-ra terelte a megemlékezést, a lakók közül is többen kimentek az USA-ba és Angliába. Egy ismerőse pedig – korábban Svájcba készülve, hamis útlevéllel kísérelte meg elhagyni az országot, amiért hat évet kapott – ugyan megtehette volna, hogy újból megpróbálja a szökést, de az útba 1957-ben mégsem vágott bele.

Rassenbewurstsein

Első gyermeküket várva Star Trek Spock kapitányának történeteit buzgón forgatva nyugodtak meg, hogy igazi prérilakóként az ingergazdag nevelési környezettel nem lesz semmi hiba, mert a Ferenciek tere aluljáróit éppen akkor építették az autós forgalom számára, hatalmas dörrenésekkel verve az oszlopokat a földbe. Ma pedig a folyamat ellenkezője zajlik – jegyezte meg Kőszeg úr némi iróniával – a környéket ugyanis újból a gyalogosoknak adják majd át. Persze a lakás sem kerülte el a felújítási munkálatokat, volt idő, amikor kislányuk vietnámi partizánként kúszott a sitthalmok között. A bojlercseréről is kellemetlen emlékeket őriz, a vadonatúj helyett a fűt-fát ígérő szakembertől végül is a Katona József Színház húsz éves készülékét kapta meg. A hajdani országgyűlési képviselő nem tudta megállni, hogy a balul elsült üzletet ne hasonlítsa össze a liberálisok szocialistákkal kötött koalíciójával, mely szerinte pártjuk pusztulását okozta.

1981-ben indult el a Kádár-kor első, cenzúra nélküli ellenzéki lapja, 1990-ben pedig egészen odáig fajult a helyzet, hogy a lakásokból ünnepélyesen eltávolították a poloskákat, persze Kőszeg úréból nem. Reklamációjára azt a választ kapta, hogy az övékét már korábban, operatív módon távolították el. Családja végül is 1992-ben vásárolhatta meg a lakást.

Az étkezőből nyíló cselédszoba szekkóján pop artos színekkel tobzódnak a híresebbnél-híresebb politikai ikonok és sztárok. Például az afroamerikai emberjogi aktivista, Angela Davis „gondolkodó”, rögtön szembeötlő alakja, aki a szabályozottan gettósított rasszista elkülönítés ellen vette fel a harcot. Részt vett ugyanis egy börtönszabadítási kísérletben, de a bírósági tárgyaláson nem tudták rábizonyítani, hogy társai a fegyvert tőle kapták volna. Ma a Kaliforniai Egyetem professzora. A fogvicsorgató anarchia jól megszokott feliratára a dialektikus materializmus atyjának, Karl Marxnak vörös csillag mintás, sárga nyakkendős, nem túl vidám portréja kacsint le. Mao Ce-tung nevének szerényen a plafon egyik sarkában jutott hely egy pillangó társaságában, a tulajdonképpen nem is kommunista Trockij a cselédszoba bejárati ajtajának jobb oldalán figyel befelé. Itt mindennek nyoma van, még az ágy helyének is. A felhő fejű nő altestéből a talpával mutat be egy másik fehér láb a tengerentúlon lángoló felhőkarcolóknak, alattuk sorakoznak az alkotók sajátos szignói, az ajtófélfa bal oldalán. Helyet kap a korabeli olvasmányok sztárja, Szolzsenyicin és Buster Keaton fiatal és idős portrépárosa is. A festésből persze Kőszeg úr is kivette a részét, az alkotók színkódjai alapján dolgozott a boldog-dacos, öntudatos politizálásoktól tikkasztó nyarak szentélyében.

A Pont a Pop-art festmény a cselédszobában a 70-es évekről mesél Kőszeg Ferenc című Budapest 100 túrán 2014. április 27-én vett részt.

Reklámok

A hét műtárgya 14/18. | Kőszeg Ferenc pop artos szekkója a cselédszobában” bejegyzéshez egy hozzászólás

Hozzászólások lezárva.