Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztivál. Észtek

Karikírozott képregény figurák banálisan abszurd helyzetekben találják magukat, ám a véletlenek pontosan szervezett logisztikája mindig helyére teszi a kizökkenni látszó világot. Az egykori operaénekes felfújható krokodilembernek öltözik, a maratonfutó körözött bűnöző, a célba vett áldozat sem emberi lény és a bermudagatyára vetkőzött rettenthetetlen marcona is csak mellesleg ereszti le a céda feleséget az ifjú ara nászéjszakáján, hogy később a hatalmasra felfújt légvár önmagába dőljön.

Kaspar Jancis (1975), észt animációs filmrendező finn mesterétől, Pritt Pärntől tanulta ki a szakma rejtelmeit a turkui egyetemen, de rockbandájának zenét szerez, dalszöveget ír és színházi projektekben is részt vesz. Az ötnapos, november 1-jén véget érő budaörsi Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztivál zsűritagjaként műveinek feszes, olykor gyors tempóját, szövevényes cselekményszálait koreográfus édesanyja számlájára rótta, de alkotói büszkeséggel emlegette az animációiban állandóan felbukkanó lámpa motívumát is, mely gyakran rázza meg a túlexponált szereplőit.

Maraton via Joonisfilm.ee

Első önálló rövidfilmjében, a Weitzenberg utcában (2003) urbánus bestiárium láthatatlan főszereplőjével kelnek életre a hősök és az alkotók párbeszédei. Mintha egy szerelmi légyott férfit elcsábító hölgye és vacsorát készítő házigazdája lenne a főszereplő, de mégsem. Van még valaki a lakásban, aki férfiasan küzd az eszcájggal és a teafőzővel, a villanykörtét rendre túlizzítja, de szemmel láthatóan a szemközti ház dolgozószobájában is árulkodó nyomokat hagyott maga után. Szemben serény titkos ügynökök szerencsétlenkednek, de csak úgy tűnik. Sikerül ugyanis eltalálniuk a valódi célpontot, akiről viszont senki sem gondolta volna, hogy valóban az. Jancis egyben az 1981-ben Oscar-díjat nyert A légy című Rófusz Ferenc rajzfilmről is megemlékezik. A Korokodilban (2009, Cartoon d’Or díj, 2010) egy elbocsátott operaénekes csap fel szendvicsembernek, persze minden zsák megtalálná a maga foltját, ha a húsos szatyrokat hazacipelő sztriptíztáncosnő fürdőkádban pancsoló háziállata nem szólna közbe. Az észt animátor újból a magyar filmszakmára kacsint, hiszen az itthon 1999-ben nagy sikert aratott A Morel-fiú játékfilm felfújható, leárazott krokodiljai között a tiszteletreméltó magyartanár szégyentelenül nagy bűnt követ el az áruházlánc polcainál.

Weitzenberg utca via Joonisfilm.ee

A Maraton (2007) szinte vég nélküli, karneváli stripkavalkádja a győztesként véletlenül célba érő bűnöző, a brit filmklasszikus javítóintézetis hosszútávfutó ifjú főhőséhez, a munkáscsaládból származó Colinhoz hasonlóan (A hosszútávfutó magányossága, 1962) elsőként érkezik a célba. A rövidfilm menekülő gazfickója ugyanis a kaotikus futóversenyt folyton megzavaró vonat ellenére is learatja a babérokat. Jancis legutóbbi rövidfilmje, a Villa Antropoff (2013) egy markában condomot szorító, rettenthetetlen algír férfi és egy zátonyra futott lakodalom násza, ahol az esküvői vigadalom légvára a szervezőknek és a finisbe úszó katonának köszönhetően leeresztődik. Camus öklüket némán összeszorító idegenjeinek tűnhetnek az észak-afrikai tengerpart csata utáni vészjósló záróképben.

A 60 éves észt Nukufilm Stúdió animátora, Ana-Laura Tuttelberg Piroska és a farkas meséjét gyúrta át Túl a rengetegen rövidfilmjében. A szobanövények fákká tekerednek a lakásban, az agyagkislányt pedig sajnos megint elengedi az anyukája a félelmetes vadonba, hogy rátaláljon nagymamája elhagyatott házára. Útközben kedélyesen cseveg a gonosz farkassal, aki ezúttal mégsem falja fel a hősnőt. A vadász szekéren érkezik, pitbullja és jókora puskája is van. Mire a szoba valódi lakója hazaér, már csak egy lyuk éktelenkedik a fotelben. Hova tűnt Piroska? És hol van a nagymama?

Northern starfish via Joonesfilm.ee

Milyen a botcsinálta kémnő? Fékezhetetlen indulatai folyton bajba sodorják, üldözi a balszerencse, kirabolják és menekülni kényszerül. Kedvese búvár, aki furcsa alakú halakat keres a tenger mélyén, de ha szerelmes a csillagot is lehozza a Nagy Göncölből. Mindenesetre a WC tartályába rejti el. Búvárruhájában megtévesztésig hasonlít az űrhajósokra, tengerben áll derékig, szerelme pedig az egeket kémleli távcsövén. Matthias Mälk diplomafilmjében, az Északi csillaghalban (2014) megannyi megoldásra váró bonyodalom keresztezi szereplői útját. Még az is megesik, hogy főhőseink az éjszakát egymás karjaiban alusszák át, mert mindketten altatót kevertek egymás teájába.

Advertisements