A budavári Nagyboldogasszony-templom évszázadai

Keletről a neoromán Halászbástya, nyugatról az egykori piactéren épült pestis-emlékmű, a Szentháromság-szobor, délről pedig Szent István király lovas szobra fogja közre a világörökség részét képező Várnegyed Nagyboldogasszony-templomát, mely Szűz Mária mennybevétele előtt tesz tanúságot. Közismertebb nevét 1460-ban Mátyásról kapta, aki a déli torony mellett egy északit is elkezdett ugyan kiépíttetni, de a munkálatok félbeszakadtak. A templom alapítója – a főoltár felirata szerint – István király volt, noha erről semmiféle írásbeli adat és tárgyi emlék nem lelhető fel. Első uralkodónk a magyar szentek között háromszor is felbukkan az oltár körüli, festett ablakokon, Vajkként az őt megkeresztelő Szent Adalberttel, Szent Asztrik apáttal, aki a koronát hozta II. Szilveszter pápától és Szűz Máriával idős uralkodóként, akire az országát bízta.

1241-42. évi tatárjárás idején az épület megsemmisült, IV. Béla emeltette fel falait újból Buda városának megalapításával egyidőben. Nagy Lajos (1342-82) uralkodása alatt vált bazilikás kialakítású belső tere csarnoktemplommá. 1444 téli hadjáratának győzelmi jelvényeit a templom falaira akasztották, Hunyadi nándorfehérvári csatájához 1456-ban itt vette át a pápa keresztes zászlóját.

I. Ferenc Józsefet Simor János esztergomi érsek és gróf Andrássy Gyula miniszterelnök koronázta meg a főoltár előtt via Magyar országos Levéltár

I. Ferenc Józsefet Simor János esztergomi érsek és gróf Andrássy Gyula miniszterelnök koronázta meg a főoltár előtt via Magyar Országos Levéltár

A mohácsi vész után II. Szulejmán felégette a várost, a középkori kegytárgyakat Pozsonyba menekítették, a templomot Eszki Dzsámi néven főmecsetté alakították át, tornyából 145 éven keresztül szólt a műezzin az iszlám híveinek egészen Buda 1686-os visszafoglalásáig. A sikeres, XI. Ince pápa által is támogatott Szent Liga ostroma után a jezsuitáknak átadott épület hagymakupolát kapott, két oldalról szemináriumot és kollégiumot emeltek köré, ekkor került rá az Esterházy Pál nádor által felállított főoltárra a szentistváni alapításról megemlékező felirat, akinek Szent Jobbja 1771-ben tért vissza hazájába Raguzából (mai Dubrovnyik). Két évvel később feloszlatták a rendet, műkincseit II. József rendeletére elárverezték, jobbára bécsi kereskedők vették meg.

Már kezdetektől fogva koronázó főtemplomként is működő Mátyás-templom egyik legimpozánsabb ceremóniája az 1867. június 8-i I. Ferenc József király és Erzsébet megkoronázása volt. Később elrendelték az épület gótikus formájának visszarendezését Schulek Frigyes vezetésével, mely a millenniumra el is készült. Példaként a kölni dóm középkorból fennmaradt torzója szolgált, a magyar kéttornyos terveket azonban a Műemlékek Országos Bizottsága elvetette. „Schulek másként járt el, mint Steindl (utalás a Kassai dóm felújítására, a szerk.): aggályos figyelemmel kutatta fel a középkori épület részleteit, s igyekezett azokat felhasználni. Az azonban nem volt kérdés, hogy a munka eredménye monumentális kellett legyen. Itt tért el egymástól Schulek és Henszlmann véleménye. Míg Schulek elvben minden középkori változást megőrzött volna, Henszlmann a monumentalitáson (ahogyan akkoriban magyarították: „emlékszerűségen”) azt értette, hogy az első, „eredeti” tervet kell rekonstruálni az újjáépítésnél. Ennek esett áldozatul a két mellékszentély, ám miközben a mellékhajók egyenes záródását követték, megtartották a későgotikus csarnoktemplom szerkezetét. A historizmusnak ez az elgondolása nem állt egyedül. Hasonló érvényesült a templom színezésének koncepciójában – kiegészítve a kor legjelentősebb festőinek, Lotz Károlynak, Székely Bertalannak kompozícióival – továbbá a liturgikus felszerelés tárgyaiban is. Különösen jelentősek azok a tárgyak, amelyek egyszerre tettek eleget a középkori mintákat követő egyházművészeti mozgalom követelményeinek és a magyar sajátosságként ismert ötvösművészet, a sodronyzománc rekonstrukciójára irányuló törekvésnek.” IV. Károly és Zita királyné az utolsó magyar királyi pár, akiket a templomban koronáztak meg, az I. világháború miatt már egy leegyszerűsített ünnepséget celebrált a rendező bizottság. 2006-ban kezdődött az a nagyszabású felújítási munka, mely 2013-ban fejeződött be az új szembemiséző oltár felszentelésével.

A Budapesti Történeti Múzeum a Mátyás-templom történetét, újkori rekonstrukciós munkákat átfogó, eddigi legnagyobb kiállításán látható az épület impozáns, Schulek Frigyes-féle gipszmakettje is.

Mátyás-templom - A budavári Nagyboldogasszony évszázadai
Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma és Mátyás-templom
A kiállítás 2015. október 18-ig látogatható.
Reklámok