A hét műtárgya 15/14-15. | Bardon Barnabás Apollon-sorozata

Friedrich Nietzsche 1872-ben, Bázelben megjelenő A tragédia születése első kiadásában szakított a klasszika-filológia hagyományos elképzeléseivel. Egy későbbi értékelésében például elégedetlenül kesergett azon, hogy miért nem költőként fogalmazta meg gondolatait. Könyve a görög tragédia születésének körülményeibe mélyült el, elképzelése szerint az attikai drámában két életformának, az apollóninak és a dionüszoszinak kellett eggyé forrnia. Előbbin az esztétikai szépség princípiumaként az álomvilág szép látszatát, örömteli kényszerét kell érteni. A megismerési folyamatokat elbizonytalanító irracionális az ellentétpár másik felét, a rettenetes borzalmat hívja elő, a fékezhetetlen ösztönt, az eksztázist, melyet a hellének világos, apollóni formákban kötöttek meg. A tisztán tudományos problémafelvetés később a kultúra ellenségeként Nietzsche szerint Szókratész tudományos kérdéseivel került végleg válságba.

Bardon Barnabás Apollon-sorozatából Ámor című festménye a Műcsarnok Itt és Most. Képzőművészet. Nemzeti Szalon 2015 kiállításán tekinthető meg.

Bardon Barnabás: Apollon-sorozat - Ámor, 2015.

Bardon Barnabás: Apollon-sorozat – Ámor, 2015.

Reklámok

A hét műtárgya 15/14-15. | Bardon Barnabás Apollon-sorozata” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Visszajelzés: Best of Best 2015 | Pont

Hozzászólások lezárva.