Elsodort világ. Plakát-álmok 1910 – 1920

Elsodort világ első plakátjai a kiegyezéstől kezdődő páratlan gazdasági boom tanúi voltak, még maga Benczúr Gyula és Rippl-Rónai József is tervezett néhány remeket. A körülményes litográfia technikáját a ’10-es években aztán felváltotta a tömeggyártás, ami a műfaj historikus-akadémikus formanyelvét is modernizálta, ebben persze a montmartre-i Toulouse-Lautrec-műhely is úttörő szerepet játszott. Nem véletlen hát a fejünk felett francia trikolorba áttűnő madárraj. Az igazán jó plakát ismérveit ekkor már magán viselték a hirdetmények. Egyszerű, mégis lényegre törő tartalmukkal kellően felhívták a figyelmet, hiszen a járókelők akár sietősen is elkaphatták a reklámokat II. József kedvencéről, a Zwack Unikumról, a Makirí Mulatóról, a mai Corvin Áruház helyén álló első filmszínházról vagy az Angolpark felett tornyosuló felhőkről. Még az 1913-ban először megrendezett Tátra-Adria autómobil-versenyről is, ahol a 2100 kilométernyi távon a versenyzők csupán egyharmada ért célba.

A polgárosodás elképesztő méreteket öltő aranykora aztán a sötéten dübörgő háború stilizált lövészárkaiba fordul át. Bíró Mihály zsigerig hatoló népszerű plakátjai az egyik oldalon, az uralkodó soha nem látott pózban megörökített, fényárban úszó citylight potréja a másikon. A hirdető felületek egészen új, grandiózus formákat találtak maguknak: az utókornak bizonnyal nehezen képzelhető el a vöröskereszt gyorssegélyező-alap apró könyvjelzőjének jelentősége Auguszta főhercegnő védnökletével. A falakon egyre csak szaporodnak a hadikölcsönökre felhívó különféle hirdetmények, tábori újságok, melyek a hadikiadások tetemes részét fedezték és a hátországban maradt árvákat, özvegyeket segítették. A fronton harcolók fotóriportjairól akkoriban még a Nemzeti Szalon is rendezett kiállítást. A hadiipar vívmányaiból összeállított margitszigeti tárlaton a megnyitó alkalmából selyemszalagokat szórtak a látogatók közé, a bevétel az erdélyieket támogatta. Aranyat, ezüstöt szolgáltattak be vasgyűrűkért cserébe, kollektív köszönetképpen felállították a nemzeti áldozatkészség szobrát a Deák téren. A háború vészterhes időszakát, mely Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége elleni gyilkos merénylettel kezdődött, tovább nehezítette az uralkodó halála, aki 67 évig kormányozta a monarchiát. Helyét 1916-ban IV. Károly vette át. A kávéházakban, filmszínházakban vetített filmhíradók tovább ontották a front szenvedés teli filmkockáit. A háború utolsó éveinek, az őszirózsás forradalomnak, a Károlyi-kormány bukásának sötétbe burkolózó, plakátok nélküli, néma mementóparkja állít emléket. A Nemzeti Múzeum gyűjteményéből származó harang jelképezi az összes beöntés céljából leszereltet.

A vészterhes korszak baloldali radikalizmusának köszönhetően újból a plakátpropaganda birodalma következik, ezúttal a Tanácsköztársaság kommunista és szociáldemokrata vörös izomkolosszusait álmodják a grafikusok – Bortnyik Sándor, Bíró Mihály – az utcákra. A katonásan sorba állított grafikák egyre kevésbé hirdethetik az ország számára előnyös békebeli reményeket. A kommunista ideológia bukásával a kormánykerékkel Horthy érkezik meg a hazai vizekre, előtte a történelmi kataklizmák szinte valamennyi hívószava felcsendül. A csökönyös gladiátorok, borsemberek vörösei felett Wilson amerikai árnyalata győz, Trianont hozza el. A háborút lezáró párizsi tárgyalások hazai küldöttsége méltánytalan, hiába az ország feldarabolása elleni tiltakozó kérelem, a hadsereg hamarjábani leszerelése. Három és fél hónap alatt levezényelt román megszállásról tájékoztató ragasztmányok következnek, a revizionista politika Manno Miltiades megálmodta Horthy alakjával, aki Ferenc József egykori szárnysegédeként a vörösökkel nem kompromittálódott, később a fehér terror élére áll, közel húsz évig vezette az országot. Végezetül Japán Kávéház, art deco, Kolibri Bár szemlélteti a mindennapokat. Évszámokkal tele zsúfolt, történelmi sillabuszok nélkül az Elsodort világ plakátkiállításnál nem is adhatná fel jobban más az első világháború hátországának szenvedés teli, békeváró, történelmi leckéit.

A Pont Blogazin a Kulturális Örökség Napjai alkalmából vett részt szeptember 19-én a Magyar Nemzeti Múzeum Elsodort világ című plakátkiállításának tárlatvezetésén.

Elsodort világ | Plakát-álmok 1910-1920
Magyar Nemzeti Múzeum
2015. május 16 - október 18.
Reklámok