A maximalista, Isteni színjáték, Memory Cut | XXIII. Nemzetközi Könyvfesztivál

Hazai Attila védjeggyé vált minimalizmusából a szerkesztő, Berta Ádám igyekezett a maximumot kihozni az író legújabb novellás poszthumuszkötetében, A maximalistában. A hosszmetszetében felvillanó életműből az elsőket még a Magyar Napló pályázati prózái adják a ’90-es évek elejéről, a késeiek pedig az ezredfordulóról maradtak ránk. Cukorkékséggel meghintett, hétköznapira csupaszított nyelve irodalmi „a magyar fáklya” és az amerikai psycho (a szerk.) hagyományára játszva parodizál, leginkább kibújni igyekszik bármiféle kánonból. Monologizáló, cselekményes szöveghálói főleg önmagukhoz szeretnek viszonyulni, metafiktív testük saját alkotástechnikájáról való értekezéseiben domborodik ki. A maximalista narratív fejlődési ívének gerincét az életbe fordulás módozatai adják, melyet végezetül a pusztulás képzetének képei vonnak vissza. Szó esett az ezredvég kortárs irodalmi közéletének alakulásáról is, melybe az erőteljesen szexualizált, abszurdra növesztett túlzás alakzatába íródott novellák, regények egyedi szövegvilága bőven belefért még Hazai figurális értelemben használt képszerűségét szó szerint átfordító elbeszélésfolyamával. A szombat délelőtti „sztereóban”, éhgyomorra disputázó Nagy Gabriella, Németh Gábor és Garaczy László legvégül kihirdette az idén alapított Hazai Attila Irodalmi Díj győztesét, Bartók Imrét is, aki a félmillió forint díjazás mellett egy Hazai Attila akvarellfestmény birtokosa is lesz április 29-én, a Nyitott Műhely díjátadóján.

A maximalista (és más írások), novellák, Magvető Könyvkiadó, 2015.

Pokolbéli részlet és egy fohász járt Fekete Ernő előadásában az Isteni színjátékból a Nádasdy Ádám fordításának könyvbemutatóján. Ahogy Dante Alighieri közvetlen, korának „népies”, toszkánai nyelvjárásában írta meg világhíres középkori opus magnumát, olyan kedélyesen anekdotázott a Szegedi Tudományegyetem professzora, Szörényi László a fordítóval és Túri Tímea moderátorral. A mű – melynek nevét Bocacciónak köszönhetjük – népszerűsége (az aktualitás kifejezéstől a fordító elzárkózott) Notre Daméval vetekszik, amit a turisták rendre körbe is fotóznak. Nyilván klasszikus is, így hát olvasni kell – utalt kanonikus szerepére a költő. Angyal János, Radó Antal, Czigány Árpád a komédia fordításakor Nádasdy Ádámhoz hasonló módon járt el, náluk az elbeszélő költemény sorvégei nem csengenek össze, rímtelen szöveghűségük inkább az élőbeszédhez közelít. Bizonyítandó, Szörényi László olaszul olvasott fel a közönségnek a műből. Dante ihlette fogamzásgátló fajta, a férfiak haszontalan szerepének karikírozása és Szász Károly első fordításának emlegetése után Nádasdy Ádám versíró gyakorlata valamint Shakespeare színműveinek magyarra átültetése került szóba, a tapasztalat korábbról segítette a költő nehéz, szinte „borotvaélen táncoló” munkáját, melyben tartózkodott az archaizáló, régies kifejezésektől, hogy az 1300-as évek és a modern kor évszázados távolságait megszűntesse, a művet kortárssá tegye. A Divina Commedia magyar nyelvű soraira is kitért Szörényi László és arra, hogy számtalan lábjegyzet segíti az olvasó tájékozódását. A könyvbemutatón a MOME műhelyéből kikerült illusztrációból szintén kapott ízelítőt a közönség: a purgatórium fekete-fehér, szigorú beosztásának minimál tablóképe bolygóközivé nőtt, hierarchikus felépítése korábbi neves képzőművészek alkotásait idézte fel.

Dante Alighieri Isteni színjáték, fordította: Nádasdy Ádám, Magvető Kiadó, 2016.

Etamar Beglikter nyitott könyveinek testéből formázott, falra szegezett pillangóiból rendezett kiállítást a XXIII. Nemzetközi Könyvfesztivál Memory Cut címmel. A lepkegyűjtemény az emlékezet helyét szentségteleníti, miközben az üvegfal mögé rejtett, albummá transzformált könyvespolc a papirusztól az e-könyvig járja be a képzelet útját, az új és a régi közé verve hidat. Kísérletet tesz arra, hogy a tárgy átalakítása (Héber Enciklopédia) az átváltozás korlátaira figyelmeztessen, a vizuális információ (magasba lendülő rajongói kezek, repülőgépek, nemzeti ikonok, térképek) illusztratív szerepére, az ismeretek írásjegyekben kódolt elérhetőségére, a közlés mikéntjére, geopolitikailag determinált jellegére, mely maga is tipográfiailag gondosan szerkesztett jelrendszer. A különböző fajtájú lepkék lapozhatóság hiányában „individualista” műtárgyként kelnek életre a hiányos emlékezet mementóiként.

A Pont Blogazin a XXIII. Nemzetközi Könyvfesztivál 2016. április 23-i, 
szombati napján vett részt.
Reklámok