Magyar művészek és a számítógép

Magyar művészek és a számítógép ismeretterjesztő szándéka mellett a nemzetközi rekonstrukciós igényű tárlatok trendjébe is illeszkedni kíván, hiszen az 1990 májusában Lille-ben hasonló címmel megrendezett, a régió komputergrafikáit felvonultató mustrát kilenc művész, Böröcz András, Gábor Áron, Galántai György, Hegedűs Ágnes, Kiss Llászló, Hannawati P. Ráden, Révész László László, Sugár János és Waliczky Tamás videóival, flokreliefjeivel, monitornyomataival gondolták újra a Magyar Nemzeti Galériában. Az első digitális művészeti kiállításnak egyébként Programozott esztétika címmel 1971-ben szintén francia színhely, Párizs adott helyet. Joël Boutteville médiakurátorként Waliczky Tamásra először Monte-Carlói Imagine fesztiválon elhangzott szkeptikus kiáltványának köszönhetően figyelt fel, mellyel egy csapásra botrányhőssé vált a hallgatóság köreiben. „Az elektronikus ecsetek utánozni fogják a hagyományos ecsetet ahelyett, hogy megkeresnék speciális formáikat.” – olvasható programadó tételeinek egy fejezetében. A francia mecénást huszonhat évvel később Klaniczay Júlia, az Artpool Művészetkutató Központ igazgatója kereste fel a rekonstrukció ötletével, végül az évtizedekig dobozban pihenő műalkotások az avantgárdtól kölcsönzött, a digitalizáció hőskorát a századforduló konceptuális, redukált formanyelvű, ironikus tendenciáival elegyítő, „újrateremtett” állapotukban kerültek elő az intézmény kiállítótereibe a nemzetközi, emigráns és hazai médiaművészet kezdeti időszakát összefoglaló, történeti áttekintést nyújtó médiaművekkel együtt.

1967-ben született meg az ohio-i egyetemen Charles Chuni matematikus, pop art művész 30 ezer rajzára kidolgozott programnyelvéből a világ első számítógépes animációja, a Kolibri, melyet egy brüsszeli filmfesztiválon mutattak be először, majd a New York-i MoMA-ba került. Budapesten az ELTE Természettudományi Karának labornyi méretű komputerközpontjáról híres, Asztrofizikai Tanszékén támogatták először a ’70-es évek médiaművészeit, szakembereik közreműködésével alapították meg a BBS K3 szekcióját, telepítettek gépparkokat, oktattak programokat. Énekes Ferenc első rasztergrafikus mátrixprintje Koncz Zsuzsa portréja volt, az Új Tükör magazin hátoldalának fotóját digitalizálta, a kiállítás falára azonban egy francia híresség arcképe került. Bódy Gábor Pszichokozmoszok diplomafilmjében a Brown-féle részecskemozgást modellálta, 35 mm-es kamerájával felvett filmkockáit külön-külön egy percnyi hosszan digitalizálta, így számítógépes animációját több hónapig készítette. Filmek, nyomatok előállításában a fővárosiak mellett a Pécsi Műhely is központként működött. A Magyar művészek és a számítógép egyértelművé teszi Paternák Miklós a médiaművészeket két csoportra elkülönítő tanulmányát. Számos festő, grafikus, szobrász, filmkészítő egyéni, stiláris jegyeit más médiumok által találta meg, képeik vissza is kapcsolódnak korábbról kiművelt formai és tartalmi sajátosságaikhoz. Az intermediális alkotó ezzel szemben kifejezési lehetőségeihez a számítógép megújuló technológiai kihívásainak megismerésén keresztül jutott el, a komputer médiumából immanensen fejlődő alkotói szellemiségéhez hű maradt.

A műszaki értelmiség folyóiratának, az Új Impulzusnak hazai és nemzetközi pályaműveiből válogatták az első, jelentős társadalmi nyilvánosságú, Szépművészeti Múzeumban megrendezett komputerművészeti kiállítást, a Digitartot, a seregszemlével az intermédia visszavonhatatlanul felnőttkorába lépett (Beke László). A ’90-es években az Ernst Múzeumban valósult meg a tárlat második része, amit a Francia Intézet infokommunikációs happeningje követett: a párizsi és a budapesti művészek egymás, számítógépen átküldött grafikáiba rajzoltak bele, dokumentációja egy kabinetnyi kiállítóteret töltött meg. A jól felszerelt, sokszor reklámipart is kiszolgáló Vianco Stúdióban aztán sorra születtek a képzenei interakciók alkotásai, a Pannónia Filmstúdióban pedig a háromdimenziós komputeranimációk. Zárásképpen floppy meghajtós, dos operációs rendszerű számítógépparkhoz ülhet le a nagyérdemű, hogy a tömegkommunikáció innovációjának hajnalán érzékelhetővé váljon a mindössze néhány évtizednyi időtáv alatt popularizálódó technológia kinyíló horizontja az információs sztrádán.

fotó via Magyar Nemzeti Galéria

Magyar művészek és a számítógép
Magyar Nemzeti Galéria
2016. június 24 - augusztus 21.
Reklámok