Save the Date to March! Jegyezd fel márciusra!

Március végén kezdődik a főváros több mint három hétig tartó, nagyszabású kulturális programsorozata, a Budapesti Tavaszi Fesztivál. Idén 37. alkalommal vonulnak fel színpadokon, koncerttermekben, köztereken, múzeumokban az itthoni és nemzetközi művészeti szcéna legjobbjai. Világhírű sztárok, különleges együttműködések, premierek két jelentős jubiláló mérföldkő, Kodály Zoltán születésének 135. és halálának 50. valamint a kiegyezés másfél évszázados történelmi évfordulóinak ünneplése köré szerveződik. A Classicus Ensemble a zeneszerző kamarazenei műveivel tavaszköszöntőként újból a múzsáknak hódol, a Magyar Állami Népi Együttes Ködellik a Mátra című esttel hajt fejet a mester előtt, Kodály Háry János operájának nagyszabású bemutatója pedig a fesztivál záródarabja lesz, Anger Ferenc rendezésében, Palló Imre vezényletével. A kiegyezésről Liszt Koronázási miséjével emlékezik meg az Osztrák–Magyar Haydn Filharmónia és a Bécsi Állami Opera Kórusa, Kiegyezés/150 címmel bemutatóra készül a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, míg a Budapesti Történeti Múzeum Kincsek a város alatt kiállítása is ezt a korszakot mutatja be.

A fesztivál nyitónapján, március 31-én Bertrand de Billy és a Lausanne-i Kamarazenekar lép fel a Zeneakadémián, a Magyar Nemzeti Galériában pedig Újrajátszott múlt címmel nyílik meg a világhírű képzőművész, Georg Baselitz kiállítása. A nemzetközi mezőnyt erősíti majd a dél-afrikai operaénekesnő, Pumeza Matshikiza, a szerb zongoravirtuóz Ivo Pogorelich, és a káprázatos technikájú orosz zongoraművész, Gyenyisz Macujev. Hazánkba érkezik Daniele Gatti és a Mahler Chamber Orchestra, a The Shanghai Quartet és a Lappföldi Kamarazenekar. Hatalmas várakozás övezi John Malkovich és Michael Sturminger új, Just Call Me God – A diktátor utolsó beszéde című előadását és a világhírű, háromszoros Oscar-díjas olasz operatőr és fotográfus, Vittorio Storaro Writing with Lightgyűjteményes kiállítását is, utóbbit a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban láthatják az érdeklődők.

A könnyűzene és a jazz műfajában együtt lép színpadra Jamie Winchester és Hrutka Róbert, itt lesz Yasmine Hamdan, triójával érkezik a szaxofonos Steve Coleman, a filmes inspirációkból dolgozó Tarkovsky Quartet, a nu jazz és future jazz legendás zongoristája, Bugge Wesseltoft, valamint az elektronikus zene osztrák mágusa, Richard Dorfmeister és Rupert Huber is.

Az idei programsorozat egyik legnépesebb tánceseményének ígérkezik az április 22-i Minden magyarok tánca, amely során közel száz fő áll majd színpadra a világ legkülönbözőbb részeit képviselve a Papp László Budapest Sportarénában.

A román Edward Clug, generációjának egyik legígéretesebb koreográfusa nem könnyű feladatra vállalkozott: a norvég drámaíró, Ibsen egyik legösszetettebb művét, a Peer Gyntöt gondolta újra, méghozzá Grieg zenei kompozíciójával. A Maribori Szlovén Nemzeti Színház Balettegyüttesének rendkívül látványos előadásában az eredeti kísérőzenén kívül Grieg legismertebb koncertműveiből, kamara-, illetve szólódarabjaiból is elhangoznak majd részletek április 10-én a Magyar Állami Operaházban. Adolphe Adam szintén az irodalomhoz nyúlt inspirációért, hiszen A kalóz című balettjét az angol romantikus költőnemzedék egyik nagysága, Lord Byron azonos című verse ihlette. A három felvonásos balett egy kalandokkal és feszültséggel teli, izgalmas történetbe vezeti be a nézőt, ahol helyet kap szerelem, árulás, életveszély és hajótörés is. A főbb szerepekben az Operaház első magántáncosai, Tatjana Melnik és Leblanc Gergely láthatóak majd április 21-én.

Sharon Eyal és Gai Behar, a két izraeli szupersztár OCD Love darabja arról a szerelemről szól, mely mindig hiányt érez, és a szerelmesekről, akik mindig elhibázzák egymást és kiesnek a szinkronból. Keveredik benne a legendás Batsheva társulat által megalkotott Gaga-technika és Eyal védjegye, az androgün erotika. Érzéki, városi-törzsi, pulzáló, ösztönös késztetések egy elidegenedett gépvilágban, április 13-án és 14-én a Trafó Kortárs Művészetek Házában. A Capriccio Lajtha László talán legvidámabb kompozíciója, annak ellenére, hogy a magyar történelem egyik legtragikusabb időszakában, a második világháború budapesti bombázásai alatt született. Barta Dóra koreográfus és társulata ezúttal azonban nem a mű eredettörténetére helyezi a hangsúlyt, sokkal inkább Lajtha személyét állítja középpontba. Az ő életébe és belső világába pillanthatunk be április 19-én a Pesti Vigadóban, a különleges bemutatón a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenekara közreműködik. A Bálna egyedi formáihoz és rendhagyó tereihez alakítja XX_&_Fragments helyszín-specifikus darabját a Frenák Pál Társulat. Április 4-én négy fiatal táncművész-koreográfus kap lehetőséget arra, hogy alkotóelemeire bontsa a teret és egy-egy személyes hangú töredékben, „fragmentumnyi” koreográfiában fogalmazza meg, hogy milyen ma huszonévesnek lenni. A Fuego (Tűz) a 2004-ben elhunyt legendás flamenco koreográfusra, Antonio Gadesre emlékezik, hiszen az ő, 1989-ben Manuel de Falla balettzenéjére, a Bűvös szerelemre készített koreográfiáját állítják újra színpadra április 5-én és 6-án a Müpában.

A nagysikerű Textúra előadássorozat nyomán – ahol képzőművészet, kortárs szépirodalom és színház találkozik – a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria 2017 tavaszán hiánypótló jelleggel indítja útjára összművészeti sorozatának gyermekverzióját Mini Textúra címmel. Négy népszerű kortárs meseíró írt egy-egy rövid történet, melyet a Galéria gyűjteményében található műtárgy inspirált. A Pagony-szerzők szövegei összhangot próbálnak teremteni a kisebbek számára nehezebben befogadható képzőművészeti alkotásokkal. A jelenetek a múzeum egyik különálló – időszaki kiállítások rendezésére szolgáló – teremsorában elevenednek meg négy fiatal bábrendező elképzelésében, s a Budapest Bábszínház művészeinek előadásában. A négy jelenet egyidőben zajlik, az előadások végeztével a gyerekközönség egy játékos térkép alapján átvonul egyik helyszínről a másikra. A program után játékos foglalkozás várja a gyerekeket, szüleikkel együtt felfedezhetik a Galéria kiállítótereit és egy rövid – ajándékkal jutalmazott – nyomozás után találkozhatnak a történeteket inspiráló eredeti műtárgyakkal is. A Mini Textúra célja, hogy a bábszínház segítségével a négy mesében feltárja a festményekben rejlő történeteket, a gyermekekkel megszerettessék a képzőművészeti alkotásokat, a múzeumba járást.

A Mini Textúra kiállítóterében az egyes jelenetek között sétálva az elmúlt tizenöt év legfontosabb bábtervezőinek (Bagossy Levente, Boráros Szilárd, Fekete Dóra, Grosschmid Erik, Hoffer Károly és Jaroslav Milfajt) a munkáiból láthatók installációk. A Budapest Bábszínház – Közép-Európa legnagyobb bábszínházaként – mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy az előadásaiban szereplő bábok és tárgyak képzőművészeti szempontból is újszerűek, izgalmasak legyenek. A Mini Textúra előadását a 7-12 éves kisiskolásoknak ajánljuk. Az előadás teljes hossza kb. 60 perc, az azt követő szabadon választható programrész kb. 40-60 percig tart.

Írók / képzőművészeti alkotások / rendezők:
Tasnádi István – Jeli Viktória / Bogdány Jakab: Gyümölcsök madarakkal és tengerimalaccal 1710. / Szenteczki Zita
Kertész Erzsi / Bortnyik Sándor: Zöld szamár, 1924. / Szilágyi Bálint
Berg Judit / Gadányi Jenő: Fantasztikus táj, 1948. / Varsányi Péter
Dániel András / Bernáth Aurél: Riviéra, 1926-27. / Bercsényi Péter

Az előadások dátumai: 2017. március 11. szombat, 2017. március 18. szombat, 2017. március 25. szombat, 2017. április 1. szombat, 2017.április 8. szombat, 2017.április 22. szombat

A Daazo.com Idén ötödszörre rendezik meg a Friss Hús Rövidfilm Fesztivált, amely 2017. március 29. és április 2. között lesz Budapesten, a Toldi moziban. A szervezők 2015. január után készült nemzetközi és magyar rövidfilmekből válogatják ki a fesztivál programjában vetítendő filmeket. Az idei fesztiválra több mint 170 magyar és 1400 nemzetközi rövidfilmet neveztek az alkotók, összesen 65 országból. Ahogy tavaly is, az animációs és az élőszereplős filmeket külön kategóriába lehetett nevezni. A Friss Hús elsődleges célja a legújabb magyar és nemzetközi rövidfilmek bemutatása, valamint egy olyan szakmai fórum építése, ahol a visszajelzést kereső alkotók közönség előtt mutathatják meg alkotásaikat. A kiegészítő kulturális eseményeken, kerekasztal-beszélgetéseken és workshopokon az elmúlt években több száz filmkedvelő vett részt. A Friss Hús az első sikeres fesztivál óta eltelt években szakmai programokkal, pitchfórummal és nemzetközi válogatással bővült: a programsorozat keretében éppúgy bemutatkoznak a jövő projektjei, mint az elmúlt két év magyar és nemzetközi rövidfilmes termésének legjava. A Friss Hús magyar válogatásának legjobban sikerült filmjei azóta is eredményesen szerepelnek nemzetközi filmfesztiválokon: a 2016-os Friss Hús különdíjának nyertese, Deák Kristóf Mindenki című rövidfilmje Oscar-díjat nyert, Cannes-ban pedig Andrasev Nadja filmje, a szintén a Friss Húson bemutatkozó A nyalintás nesze című animációja kapott díjat. A fesztivál utolsó napján osztják ki a díjakat. A magyar versenyprogramban idén az eddigi díjakon kívül (legjobb magyar élőszereplős rövidfilm, legjobb magyar animációs rövidfilm) a zsűri odaítéli a legjobb színész és a legjobb színésznő díját is, valamint több különdíjat is kiosztanak.

lanscapeshapescamelbacks

Liz Nielsenanalóg munkája via Horizont Galéria

 

Budapest Fotó Fesztiválon nem érdemes kihagyni Liz Nielsen New York-i művész legújabb munkáit a Horizont Galériában március 22-ig, ahol a transzcendenciára fókuszálva az analóg sötétkamra tradícióját követi. Első budapesti kiállításán a Budapest ART Factory Rezidencia programján tavaly ősszel készült munkáit mutatja be a Horizont Galériában. A Snake Charmer kiállítás fotóin titkos portálok és átjárók mutatkoznak meg, ahol az energia deformálódik, visszhangzik, utazik. Fotói kedvelik az egyszerű formákat a kört, a háromszöget, a téglalapot és a négyzetet. Az alakok és tárgyak gondos elhelyezésével létrehozott kisebb szerkezetek a kozmosz csillagképeinek utánzatai is lehetnek. A fotókon megjelennek fénylő rúnák gyűrűi, piramisok, mulandó totemek és az eltűnő szivárvány hagyta fénymaradványok.

Stefan Zweig hírnevének csúcspontján, 1936-ban emigrációba kényszerült. Egyik percről a másikra elvesztette hazáját és ettől kezdve képtelen volt újra otthon érezni magát a világban. A film egy menekült története – egy hajdani menekülté, aki ma a világ egyik legtöbbet olvasott németnyelvű írója. „Úgy vélem, hogy az útlevelek és az országhatárok egyszer majd a múlté lesznek. Kétlem ugyanakkor, hogy ezt mi magunk még megérnénk.” – fogalmazza meg reményeit Európa jövőjéről Zweig a filmben, akinek Sakknovella című, nálunk legnépszerűbb írása már az emigráció éveiben született. A többek között Buenos Airesbe, Petrópolisba és New Yorkba kalauzoló, megrendítő erejű alkotás Ausztria hivatalos Oscar-nevezettje volt 2016-ban. Maria Schrader filmje, a Stefan Zweig: Távol Európától az ízig-vérig európai szerző utolsó éveit dolgozza fel és az író halálának 75. évfordulóján kerül a magyar mozikba. (Forgalmazó: Mozinet).

Már Március 21-én, kedden 17.30 órakor a Ludwig Múzeumban díjmentesen is megnézhetik a Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon is futó észt filmet, az Anyát azok, akik időben regisztrálnak a április 6-án induló fesztivál felhívására. Kadri Kõusaar fekete komédiába oltott krimijében a középkorú Elsa éjt nappallá téve gondozza kómában levő fiát, Laurit. Eközben a környékbeliek a kisvárosban azt találgatják, ki és miért lőtte meg a fiatalembert. De hiába ismeri mindenki az összes szomszéd minden egyes lépését, úgy tűnik, csak a nyilvánvalót nem veszik észre, megoldatlan marad a világ legügyetlenebbül kivitelezett bűntette.

címlapfotó Hajdú Kinga Három hervadt rózsa via Godot Galéria Egy gyűjteményből című korábbi kiállításáról

Reklámok