A hónap műtárgya 17/4. | Tóth Luca: Superbia

A népi-karneváli szatíra Tóth Luca (MOME, Royal College of Art) Superbiájában (2016) télűző támadásba lendül, különös lényeinek maszkabálja már nem kecskebőrt, patákat és rúzst ölt magára, mitikus erővel feltörő termékenységi, rituális meddőhányói mégis gigászi méretekben tündökölnek. Mondakörök szuperhősei édenkerti állapotokat idéző ádámkösztümöt, kigyúrt izomzatot és valószínűtlen színekben pompázó harci bőrszínt kaptak. Ráadásul az ölelkezés női rítusa is kihívja maga ellen a sorsot: karjaik helyére nőtt hatalmas emlőkkel hancúrozó amazonok veszik üldözőbe kiszemeltjeiket.

Testesen duzzadó vénuszi báj merítkezik meg a holdfényben, groteszk párzási táncot lejt, drága árat kell fizessen nyilvános, szemérmetlen hódításáért. Kéklő csodaszarvas, színes gigász, szikár titán, szombrérós emberforma, görög félisten járja együtt vitustáncát, az evolúció riogató násza végül melodramatikus közjátékokkal szüli meg a társadalom egyedüli túlélési esélyét, a monogám párkapcsolatot. Testi és lelki főbűnök ébrednek fel: a bujaság hármas tejútja, a restség babérkoszorúja, a falánkság piros vérfoltja, a sárgás irigység réti kergetőzései, a kevélység a pöttömnyi teremtmények láttán, a kapzsiság barna birtokvágya és a harag egyre csak növekvő izomkolosszusai. Tóth Luca univerzálisra formálta szöveg nélküli, vizuálisra kódolt animációját, bizarr vonalvezetésű, egymásba fűzött neonstripjei az ősi és a modernkori társadalom szarkasztikus gúnyrajzai, melyben a „nagyok” leszállnak a „kicsikkel” a nemiség torz bugyraiba. Kijelöli az egyedülálló, felső regisztert, a mindegyik bűnnel párba álló superbia legfőbbikét, a dölyföt, hogy aztán erőt gyűjtsön alsóbb fertályakra is csábító szimfóniájához, rajzfilmje mégsem lesz pusztán a jó és a rossz duálisra ostorozó karikatúrája.

Tóth Luca nemek harcát bemutató, a tavalyi cannes-i Kritikusok Hetén debütált Superbia rajzfilmje március 29. és április 2. között megrendezett 5. Friss Hús Rövidfilmfesztiválon A legjobb magyar animáció díját nyerte el. „Ambiciózus és egzotikus film, mely filozofikus és vicces” – indokolta meg döntését a zsűri, Bognár Péter, filmforgalmazó, Oana Iancu, producer (Románia) és Tibor Keser, producer (Horvátország) a Toldi Mozi ünnepélyes díjátadóján.

Reklámok