Amerikai gótika

William Faulkner Mississippijének lassan hömpölygő, déli indulatától és James Joyce világirodalmi keretbe foglalt, mítikus tudatfolyamától jottányival délnyugatabbra, az arizonai Old Rimrockba érkeznek meg Philip Roth Pulitzer-díjas regényének, az Amerikai pasztorálnak főhősei. Észak híres konzervatív liberalizmusa a távolinak tetsző Vietnám ellen hadat viselő hátországban paternalista öröklési perpatvar színpadára keveredik. Mindenki megtörni igyekszik családi örökségét, mely gyászos familiáris botlások, radikális leplezések tragikomikus sorozatához vezet, végül mégis patrióta történelmi tablóképpé áll össze. A hadviselés katasztrófája lassan vidékre is begyűrűzik, mindnyájuknak derekasan helyt kell állniuk színfalaik előtt. A kesztyűgyáros nagytőkés fiát (Seymour Levov, Ewan McGregor) a tengerészgyalogos Svédet, anarchista lányát, a postarobbantót (Meredith, Dakota Fanning) és feleségét, Miss Arizona szépségkirálynőjét (Dawn, Jennifer Connely) a XX. század legtragikusabb háborújának tengerentúli díszletei közé hányta a sors csúfos kegye a függetlenségi háborúk hátszelében. Ultraortodox zsidó nagycsalád ősök árnyékában grillpartyzó felbolydult méhkasának kimért színészi naívái és hőzöngő konformistái adják az andalító, vidéki idill szatírikus zsongását. Szolidan atyáskodó fanatikusok, elszánt buddhisták, megszállott khmer dzsungelharcosok a közvélemény szorításában Amerika fennállásának első vereségét kényszerítették ki észak-dél örökös konfliktusából, eltérő karakterű migráció összekeveréséből. A tengerentúli pasztorál kicsiben, tamáskodva játssza el a hirtelen explonálódó casus belit és a messzi hadszíntér eseményeit, egyre csak kutatva a hétköznapokból kurtán-furcsán eltűnő, magát később gerilla afroharcossal képviselő eminens Merry szörnyű merényletének cirkuszát, a katonai behívókat kézbesítő postaépület detonációját. Párhuzamos univerzumok akadnak össze, bombasztikusan összecsúszó történetszálaiban a gondviselés keze végzi a szürreális lelki gondozást szövetségi nyomozókkal, bankjegyekkel teli bőröndöt cipelő családfőkkel, plasztikai sebészekkel, üdvhadsereggel, hogy a mérleg végül a háború ellenes oldalra billenjen a rabszolgatartó déli államok szektáns, szendén-szőkén panamázó, paternális malíciájával. Személyes történetekből bontakozik ki a visszatekintő veterán hangulatfestőn csapongó zsidó közösségének szociorajza. Érdekfeszítő témamegjelölésen és körülményesen apologizáló invokációján kell keresztül verekednie magát a kellően felcsigázott figyelemnek, hogy aztán a bonyodalom kellős közepébe robbanhasson be az olvasó. Roth melodramatikus bohózatának részletbeli gazdagsága a regényben érhető igazán tetten, a zaklatott pásztorációban szinte minden tragikus gellert kap: a kisvárosi idill, a világméreteket öltve kizsákmányoló manufakturális hálózat, a szépségversenyek bája, a hadviselő ország önmagára boruló háborús lendülete, a színészkedő teadélutánná miniatürizált hadjáratok, a nyughatatlan családi béke, a hajléktalan páriává fanatizált vallási parabola.

Szinte tudatfolyamként árad a Levov-dinasztia sztorija, a kiapadhatatlan mesélőkedv mégis elzárja a szereplők mélyben fortyogó felindultságát, ironikus pátosszal és fekete humorral kergetik a nagy amerikai álom precíz bárányfelhőit. Egy letűnt kor rigorózus szenvedélyével avatja be olvasóját Philip Roth narrátora a kézműves kesztyűgyártás rejtélyeibe, elképesztő részletgazdagsága még a lélekrajzokat, dühösen véget érő hosszas tépelődéseket is felülmúlja. Kellenek az író bőre eresztett, elbeszéléseit hanyag mellékízzel berekesztő, verbálisan bűvészkedő „mondatstripjei” a filmes feldolgozás mellé, hogy nyomukban élesen, poszttraumatikus drámaisággal eszkalálódó helyzetekre, karakterrajzokra, mélyből feltörő érzelmekre elementáris erővel derülhessen fény. Minderre Ewan McGregor filmdrámája nehezebben talál rá, inkább a ’60-as évek idilljét karikírozza, melyet még a partizán kommunák utcai harcai, hippi mozgalmai sem borítanak fel igazán. Afrogöndör Rita Cohennel a kor szabadságharcos ikonjának, Angela Davisnek is feminista emléket állít az író a vadászpuska engedélyének botrányáról elhíresült pacifista filozófia professzornő esetével. Egy biztos, trailerben verhetetlen az Amerikai pasztorál krimibe hajló filmdrámája. A kellően hatásvadász beharangozó képzőművészeti pastiche jellege is hangsúlyossá válik, nagy amerikai festőket idéző intervizuális utánérzéssel (Edward Hopper), hiperreálisra retusált falusi zsánergótikával (Grant Wood) van tele, egy csipetnyi bizarr, a női szerepvállalás fülledt, kacifántosan hasznossá tett karikatúrájának Balthusával (Balthasar Klossowski de Rola) a közepén.

AMERIKAI PASZTORÁL (16), színes, amerikai film, 102 perc, 2016
Rendező: Ewan McGregor
Forgatókönyv: Philip Roth regénye alapján John Romano
Fényképezte: Martin Ruhe
Producer: Andre Lamal, Gary Lucchesi, Tom Rosenberg
Zene: Alexandre Desplat
Vágó: Melissa Kent
Főszereplők: Ewan McGregor, Jennifer Connelly, Dakota Fanning
Országos bemutató: 2017. április 13.
Forgalmazó: Mozinet

Philip Roth: Amerikai pasztorál
Európa Könyvkiadó, 2016
Fordító: Sóvágó Katalin
Reklámok