Porto 35mm

Első látásra szerelem? Manapság kétkedően illik vonogatni a vállat az ábrándokat kergető romantikára, kiváltképp ha egy búskomor fiú és egy huncut mosolyú lány vonatperonokon, régészeti ásatásokon át, kávéházakban keresik szüntelenül egymást. A könnyed nyári kalandnak ígérkező Porto 35mm elégikus románca generációkon átnyúló időtlenséget kap áttörhetetlennek látszó gátjaival. Az egyszerű történet szorosan összefonódó szálainak etűdszerűsége az idilli epizódok széttöredezettségéből áll össze, a kronologikus sorrend csere-beréje adja a mélyből feltörő feszültséget. Jake már előre felfedi a narratív titkot, semmi sem történik véletlenül, sorsszerű találkozásukat eleve elrendezettnek kell gondolni. Ajánlott komolyan is venni a főhős elejtett megjegyzését, elégikus fájdalommal, szarkasztikus félelemmel kibélelt szerelmi fészkükben „utolsó portugál tangójukat” táncolják el. Ki-ki eldöntheti, hogyan is rakja össze felszabdalt nyári estéjük elhallgatott előzményeit és magányosnak tetsző következményeit. Kiábrándult, nihilista amerikai karakter szövi bele hálóját egy görög professzor angyali hölgyének életébe, – túlcsorduló érzelmeik okán akár a fordítottja is elképzelhető lenne – aki diplomatikus könnyedséggel feleselget az önmarcangoló hősszerelmes édesbúsan kötekedő élceire. Öleléseiken áttűnő fájdalmuk – a lány inkább egy kirakatüveg előtt búslakodik – megfárasztja a lángoló szenvedélyt, testi vággyá szítja az érzelmet, az értelem megtörik a szerelmi zálogok béklyóin. Feleselgető irónia tartja el egymástól a felfűtött vágy tilalmát. Hirtelenjében Richard Linklater összeragadt trilógiája rémlik fel délszaki történetként Caldo Verdével, andalító blues-zal és gyötrelmesen sajgó fadóval. Szerelmi kálváriájuk mintha járt volna már Bergmann katedráin, a dán Rekonstrukció metróiban, párizsi házibulikon, velencei mólokon, szerelemre hangolt kínai irodákban, hogy végül a portugál kikötőváros fülledt sikátoraiba érhessen. Csapdában vergődő „straight” viharaik örömteli csendjük után eredne, de Xanadu hegyfokán emelt káni kéjpalotájuk szent folyója a naptalan tengerbe tart vak barlangokon át (az angol Samuel Taylor Coleridge sorai a Kubla Kánból). Hasonlóan kényszeredett beismeréssel illik nyilatkozni a Porto 35mm okán a szerelem kérlelhetetlen ismérveiről is: a jóban-rosszban együtt elérhetetlennek tetsző öröméről és bánatáról, a pislákoló őszinteségről, a közhelyesen beteljesülő törvényszerűségek udvarias mosolyáról.

A francia Mati (Lucie Lucas) és az amerikai Jake (Anton Yelchin) élete egy pillanatra összeér a legendás egyetemi városban, Portóban, és ezt a pillanatot ismerhetjük meg ebben az álomszerű, borongós szerelemtörténetben. 

Jim Jarmusch (Paterson, Éjszaka a Földön) producerként állt az első filmes rendező, Gabe Klinger mellé, és nem véletlenül. A Porto 35mm egy soha el nem felejthető éjszakáról szól, egy ritka szerelemről, annak törékenységéről, a magányról és a döntésekről. Szép és egyszerű. Intim és szívszorító. Gabe Klinger megrögzötten hisz a film varázsában. A prousti időtlenséget és hangulatot csak erősíti, hogy az alkotást celluloidra forgatták. A világ számos fesztiválját megjárt film Magyarországon kizárólag 35mm-es kópián kerül a kiválasztott mozikba! 

A filmet a rendező a férfi főszerepet alakító Anton Yelchinnek ajánlja, akinek egy tragikus baleset miatt sajnos a Porto 35mm az utolsó alakítása. (via Mozinet)

Porto 35mm (2016), 76 perc
színes, portugál-francia-amerikai-lengyel film
Rendezte: Gabe Klinger
Főszereplők: Anton Yelchin, Lucie Lucas
Forgatókönyv: Larry Gross, Gabe Klinger
Fényképezte: Wyatt Garfield
Producer: Jim Jarmusch, Stephen T. Skoly
Országos bemutató: 2017. június 8.
Forgalmazó: Mozinet
16 éven aluliak számára nem ajánlott!
Advertisements