Posh, pass, freak: Gilbert & George Bűnbakképek Budapestnek

Nem művészetet teremtőknek, inkább életművészeknek titulálják magukat – vallotta Gilbert & George párosa (Gilbert Prousch 1943. és George Passmore 1942.). A művészeti tevékenységet absztrakt formalizmusnak tartják, a londoni duónak a mindennapokban lappangó vagy éppen felszínre törő érzelmi konfliktusok valóságos kincsesbányát jelentenek, budapesti képeik margójára is gyártottak praktikus jelmondatokat, érdemes a tipográfia jelképteremtő erejével is ismerkedni. Epikuroszi bölcselőkként esküdnének fel a hatásvadász érzelmekre, az öröm minél zavartalanabbul rejtőzködő kielégítésére és a szenvedés teli fájdalom elkerülésére. Az athéni poliszok felbomlása a hellenisztikus kultúra hedonista természetfilozófiáit hozta el, a szükségszerű természetesség és a természetes szükségszerűség feloldhatatlan dichotómiáját. Csupán a szűkös ínség, hosszasan nélkülöző, aszketikus szegénység hozhatja meg az igazán érzékelhető gyönyört – vallották Epikurosz ókori követői, mely rendszerint a mélyen gyökerező testi-lelki, dialektikus csapdák feltétlen reflexére ragadtatta el az óvatlant.

POSTA – POSTA / POST OFFICE POST OFFICE, 226 × 317 cm, 2013
copyright Gilbert & George

Gilbert & George valóságos természetbúvár felfedezőkként vetették bele magukat a nagyvárosi forgatag darabokra kollázsolt urbánus rengetegébe. Budapesten is londoni telefonfülkékkel, vörös tűzoltópalackokkal, fehér biciklikkel szegélyezték útjukat. Kaleidoszkópjuk patronok – a hedonista bölcselő kifejezés latin megfelelője – szürke halmait vetíti a falakra. Sztereotip tablóképeik uniformisa ingerszegény életmóddal kötött szövetségüket sugallja, közvetlen baráti gesztusaik hitelüket veszítik, valódi mimikájukat inkább elkendőző maszkká változtatták. Erőteljes, fekete kontúrokat kap kétdimenziós, vászonra merevített duójuk, a paródiára kihegyezett kollázstechnika ereje mesterkélt, bipoláris világuk ellentétes értékrendszerekben ingadozik, nem éri el a felsőbb regiszterek önigazoló játékát, pozitív énképük tótágast áll. Puritán formáik, redukált színviláguk önmagukat elkerítő harciasságának szimulákrum tere inkább együttérzésre számít, termékenység ellenes rituáléik szarkasztikus tabuszegésének illusztrálása a társadalmi heteronormatív érintkezéseket illetően infantilis, ahogy életképtelen klisékre, elfajult asszociációkra hívja közönségét. Nem véletlen, hogy mindezt vallásgyűlöletet szító terroristák árnyékában tárja közönsége elé a művészpáros, a burzsoá diszkrécióval megalkuvó társadalom látleletét a művészet mimetikus haláláról, a túlzás anatómiájának működésképtelen kórképéről. Piacorientált, harsány nemzeti identitás kommüniké, intézményesített vallással kiásott csatabárdok kéz a kézben járó, multikulturális áhítattal átitatott világbéke, világháborús traumák járványfelügyeleti jelmezei kémlelhetők színes üvegdarabkákkal játszadozó kaleidoszkópjukon keresztül. Inzultálnak, zaklatnak, bosszantanak, irritálnak, ahogy azt manapság egy identitása felett őrködő világpolgárnak olykor illik is megkockáztatnia. A velejéig romlott heccparádét tetéző abszurd exporttermékét, a brit célozgatásokra értetlenséget színlelő bigott középosztálybeliek makacskodását áttörő, talmi dekadenciát pellengére állító humort – egyenesen a szigetország viktoriánus feléből érkezve – gyarmatosító múltjukat igazolva vonták belterjes vesztegzáruk alá.

címfotó via Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, POSTA – POSTA / POST OFFICE POST OFFICE, 226 × 317 cm, 2013, copyright Gilbert & George

Gilbert & George Bűnbak képek Budapestnek
Ludwig Múzeum
2017. július 8 - szeptember 24.
Reklámok

Posh, pass, freak: Gilbert & George Bűnbakképek Budapestnek” bejegyzéshez egy hozzászólás

Hozzászólások lezárva.