Első vágás és Áttűnések

Vörös bőrkanapé előtt üresen függeszkedve árválkodik az aranykeret, a sminkes borbélyszalon vitrinje pamacsok helyett analóg készülékeket rejteget, a hatalmas ötágú csillagok közül az apró villanykörtékkel villódzó pedig éppen itt találta meg körútjának egyik állomását, a filmforgatások helyszínéül is működő West Werk Studiót. Szerepjátékokra hívó különleges enteriőrben találják magukat Erhart Kornél fekete-fehér fényképei a hajdani Häggermacher sörfőzde tágas, világos terében, középen óriási nagyító berendezést ölelnek körbe a vadregényes vidéken zarándokló fotók. Rurális tájakon, urbánus környezetben, rejtett szigeteken, panteista élővilág szegleteiben jár az alkotó lencséje, akárcsak a kortárs fotóművészet nagyjainak digitális és analóg masinái, Ansel Adamsé, Andreas Gursky-é, Edward Steichené vagy Cindy Shermané. Szokatlan, szemcsés felületű fatáblákon fénylik a redukált színskálájú, foltosra nagyított táj sötét matériája, együtt lüktet a hófehér falakkal, a piktoriális hőskor hajnalát idézve egy-egy domború ecsetvonás is kiemelkedik érdes felületükön. Hatvanas évek városperemén, szürreális, holt vidéken nosztalgiáznak, regélik mivé is lett a sörgyártó táj, rideg vegyértékű fémépítményekről mesélik történeteiket, melyek a természet ölén sem lelnek békére. Komótos lankák oldalaiban fekete telepek pompáznak, grandiózus meddőhányókban merednek a vulkanikus ég felé, ahol puha szárnyakon száll a kormos sötét. Méregdrágára kóstált mesterműveken bontanak vitorlát, hogy visszahódítsák az olajfesték szagú, ragacsos palettának a papírvásznat, hajdanvolt idők küzdenek a hibridbarokk modernségének puritán szeleivel, hogy révbe érjenek a múlt kikötőiben. Csillapítanak, kissebbítenek, visszafognak, mértani iróniájuk ellenállna a természetes techné, a rusztikus ars hibáinak, válaszolna az elődök groteszk, szabályosan digitalizált torzításaira is. Műfajhatárokat mosnak át a mentális térképek: sokszorosító grafikát, olajfestményt szenvedélyesen ölelő miniatűr portrékat, tanulmányrajzokat egyesít képekké Erhart Kornél Első vágás című fotókiállítása, urbánusra determinált zöldszemlélete inkább réved még a múlt traumáiba, mintsem fixált jövőképet adhatna a posztmodern halálkultuszának egzisztencialista szorításában.

Részlet Hermann Zsófia Áttűnések című kiállításából

Hermann Zsófia Áttűnések sorozatában felidézi a gyermekkorában megismert Csodaszarvas legendát, melyben a Pannóniába betelepülő – egyesek szerint az ázsiai tagköztársaságokból, a történelemkönyvek viszont kaukázusi őshazáról elmélkednek – Hunor és Magor harcosok, Nimród fiaiként hölgyeiket pártába hajtva foglalták el a Duna másik partjának vidékét. Sorozatában az erdő széli ipartelep az üveggyártással foglalkozó szülői házból eredeztethető, a miniatűr, törött kristálykelyhekből tervezett makettek enteriőrrészleteket rejtenek, melyeket körbeölelnek a pasztellhatású, oldásról és kötésről mesélő akvarellportrék. Hermann Zsófia emlékeiből építkező festményeihez művészetterápiás órákat vett, hogy képei minél szuggesztívebben találják fel a felnőtté válás szokatlanul megrendítő traumákkal ábrázolt, sötét árnyalatú stációit. Lágy esésű vonalvezetésének személyes panoptikuma eltolja magától az amorf árnyékok birodalmát, a szaggatott kompozíciók fehér vásznain lassan találja meg határozott kontúrjait az eszmélő ifjú és a mondabeli totemállat. Gondosan komponált, drámaian narrált a műtermek felé is nyíló a L’Art Open Studios – LAOS kiállítótere, bejárati ajtaja szinte drámapedagógiai játékra hívja közönségét, egészen belevonja, átélhetővé szcenírozza a történelmi vadászhistóriát, ahogy a képzőművész beengedi a mesét saját, szenzitíven túlfűtött, tizenéves Proust univerzumába. Menóra és szamovár árválkodott az ablakban a szeptember 2-i születésnapi megnyitón, szomorú sziluettű, térdeit átölelő női alak fordult el a harcban edződött terméketlenség haragos, békétlen mezsgyéitől.

A Pont Blogazin a 2017. szeptember 2-án megnyílt Hermann Zsófia Áttűnések és Erhart kornél Első vágás című kiállításain vett részt, melyek Haggenmacher ART – Mivé lett a sörgyár? című műterembejáráson vett részt. A Haggenmacher sörgyár közel 50 évig vezető sörfőzde volt Magyarországon, mígnem 1923-ban bezárták. Ma egy művészeti központ kezd kialakulni a régi magtárban, feldolgozó üzemben és egyéb sörgyári épületekben. Elsőként az Art Quarter Budapest, majd a L Art Open Studios, később pedig a West Werk Stúdió nyitotta meg kapuit. 

Reklámok