Gazdálkodj okosan! A művészet és a gazdaság kapcsolatáról

A kiállítás a kortárs képzőművészet és a gazdaság kapcsolatát vizsgálja, amely túlmutat a kultúrafinanszírozás vagy a művészeti piac működésének kérdésein. Olyan témákat érint, mint a művészi munka, a szabadidő kérdése, az érték fogalma, vagy a művészek által megalkotott gazdasági modellek. A cím nemcsak egy népszerű társasjátékra utal, hanem ahhoz hasonlóan a kiállítás is társas tevékenységként tekint a gazdaságra épp úgy, mint a művészetre.

A képzőművészet gazdasági kontextusban való megjelenése és értelmezése a kortárs kultúra és politika fénytörésében számtalan lehetséges kérdést vet fel. A legtöbben talán ezt a területet kizárólag a művészet áru mivoltában látják manifesztálódni; abban, ahogy a művészet a profit-orientált galériák rendszerén keresztül kerül a piacra és biztosít (vagy gyakrabban nem) megélhetést az alkotók számára. A művészeti piac működése vagy adott esetben diszfunkcionalitása azonban csak egy szegmense ennek a területnek. Ha először az intézményrendszer felől közelítjük a kérdést, akkor a for-profit szféra mellett nagyobb jelentőségű a non-profit képzőművészeti intézmények szerepe, ahol elsősorban a finanszírozás kérdései kerültek az utóbbi évtizedekben a középpontba. A művészet központi költségvetésből való finanszírozása részben (kultúr) politikai kérdés és gyakran válik heves viták tárgyává, gazdságpolitikai nézetektől függően. A művészet és a művészeti intézmények fenntartásának alternatíváit nagyon gyakran maguk a művészek modellezik véget nem érő ötletek gyakorlati megvalósítása során.

Ladik Katalin: Szünet a forradalmi munkában, 1979, papír, kollázs, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest

A művészeti piac és a finanszírozás mellett az utóbbi időben fókuszba került a művészi munka kérdése is. A termelés módja, valamint a munka természete általában és a művészi munka tartalma nagy változáson mentek keresztül egyrészt a globalizáció, másrészt pedig a posztmodernizmus hatására. A művészet dematerializációja tovább csökkentette a művészi munka elismertségét és a művészeket nagy számban sodorta a prekariátus (létbizonytalanságban élők, a szerk.) tagjai közé. A munkához szorosan kapcsolódva a szabadidő módozatai is átalakultak. Manapság leginkább az önkizsákmányolás határozza meg, hogy hogyan juthatunk a szabadidőnek nevezett árucikkhez.

A kiállítás címe részben utal egy ismert és népszerű társasjátékra, mely a szocializmus korának kedvelt időtöltése volt és amelyet a Monopoly ideológiailag elfogadható párdarabjaként alkottak meg az 1960-as években. De Gazdálkodj okosan! a címe a múzeum gyűjteményében található egyik műnek, a Hejettes Szomlyazók csoport nagyméretű installációjának is. Ez a mű természetesen a társasjátékot használja kiindulópontként és nagyítja fel óriási méretűvé úgy, hogy a játék ábráiból „realisztikus” – ám kissé naiv hangvételű – festmények keletkeznek. A játékhoz hasonlóan a kiállítás is társas tevékenységként tekint a gazdaságra épp úgy, mint a művészetre még akkor is, ha a gazdasági élet szereplői ezt a területet egy pusztán matematikai képletek, vagy valószínűségek alapján működő területnek szeretnék láttatni. A gazdasági nyelvezet konkrét és metaforikus használata korábban sohasem látott mértékben határozza meg elképzeléseinket. Ugyanakkor paradox módon sohasem tűnt még a gazdaság a hétköznapi gondolkodás számára ennyire távolinak, érthetetlennek és átláthatatlannak. (via Ludwig Múzeum)

címfotó via Ion Grigorescu: Piknik I., 1977, zselatinos ezüst, olaj, karton, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest

Gazdálkodj okosan! A művészet és a gazdaság kapcsolatáról
Ludwig Múzeum
Kurátor: Timár Katalin
2017. október 13 - 2018. január 28.
Reklámok