Nyár

Még a cannes-i botrány is hozhat majd némi presztízst a konyhára az orosz filmrendezőnek, Kirill Szerebrennyikovnak, kiváltképp, ha muzikális közönsége azt is méltányolja, hogy legújabb szerzeményében, a Nyárban az ősi operettből szárba szökő, tengerentúlon pomédázó musicalt házasítja össze a hallhatatlan rock n’roll modernkori utózöngéjével, a Britanniában felbukkanó protopunk garázsrockkal, „zsinórosra” animált, buborékokban, naplókban firkafeliratozott dalszövegekkel. Mindezt persze a szovjet titkosszolgálat szigorú felügyelete alatt – hiszen a mama áldásos figyelme sosem elég -: a rajongók hágcsókon másztak fel, mellékhelyiségekben bujkáltak, csak hogy belóghassanak egy-egy koncertre, ahol a legelképesztőbb elszántsággal strázsáltak a nyakkendős őrszemek a fegyelmezett sorokban „bólogatók” között. A leningrádi klubélet rekonstrukciója szolid könnyűzenei dallamokkal indul, a vérmes nyugati legendák patináját igyekeztek ugyanis megkarcolgatni. Rébuszokba révedő, cirkalmas dalszövegeket cikiztek, lenaplopózták a zúzós arisztokrácia diszkrét báját, a vérző orrú, mocsár részeg punkot inzultálták zsabós, fehér blúzukban, lehetetlen szavakhoz izzadtak ki rímeket, tengerparton, tábortűz mellett nyakalták az alkoholt. Szövegeik osztálytudatosan élesedtek ki: másképpen hangzott volna a proletariátus szájából, másképpen az arisztokrata léhűtőkéből. A film a szovjet underground zenei élet rekonstrukciójának politikailag megcsinált, barokkos sznobériába is ömlengő, „úttörő” babérjait rejtegeti, csak sejthető, hogy a nyugati értékrenden megihletődött államrendi piármunka mögött micsoda indulatok, zúzós élcek, politikai felindulások bújtak meg a titkos bulikon. Hiába a szétretusált, újrajelenetezett ezernyi videófelvétel manapság a megosztókon, sosem tudjuk már meg, milyen volt Jim Morrison színpadra zuhanó, unott arcéle, Sid Vicious prototípusának velőt rázó ordítása, Lou Reed bársonyosan tini kappanhangja a füstös párizsi lokálokban, elhagyatott keleti squatokban. A rock ’n roll tragikusan fiatalon elhunyt hősi, ismeretlen halottainak emléke ugyan tovább élhet a mai kottákban, lelkiismeretes koppintásokban, torzult hanglenyomatokban, őszesbe boruló nosztalgiázásokban, a rivalizáló munkásosztály tehetőseivel a nyakukban alászálló rizsporos bandák vigyora azonban hiányzik az összképből. Soha meg nem ismételt koncertek, rettegett házibulik rajzolják meg az underground valódi portréját, mely egyetlen egyszer sem reprodukálta önmagát. Szerebrennyikov Nyarának tanulsága tehát roppant egyszerű: légy jelen, „ha mégoly kedves is az életed”, mert az attrakció abszurditása a „utazó” bandákkal együtt lüktető rajongótáborral élhet csupán tovább, így válhat a közönség saját korának részesévé, „felszín alatti” emléküket semmiféle hűen rekonstruált felvétel nem adhatja vissza. Vigasztalja a bulizókat az, hogy az underground csak látszólag jelentéktelen, alkalomadtán még jelentőssé is válhat, nem feltétlenül csak a szerzők halála okán.

Egy nyár története, gitár, csajok, cigarettafüst, pia és a rock, new wave, post-punk bűvöletében. A szovjet underground zene illetve a hatalom mindig éber felügyelete alatt működő egyetlen leningrádi rockklub hősévé váló 19 éves zenészben egy sztár meglátja a tehetséget. Ám a mentor és protezsáltja közötti kapcsolatot veszélyezteti a kezdetben félénk srác és a férfi felesége között kialakuló vonzalom. A nyolcvanas évek szűk levegőjét a ma is óriási kultusznak örvendő Viktor Cojt és Mike Naumenkót mutatja be Kirill Szerebrennyikov legújabb filmje, a Nyár. Szomorú aktualitást ad a hatalom és a művészek kapcsolatát egyik központi témájának állító filmnek, hogy rendezőjét a forgatás alatt az orosz állam csalással vádolta meg, jelenleg házi őrizetben van. (via Mozinet)

Nyár (Leto, Summer 2018) 126 perc
fekete-fehér, orosz-francia film (előzetes ITT)
Rendező: Kirill Szerebrennyikov
Forgatókönyv: Lily Idov, Michael Idov, Natalia Naumenko
Fényképező: Vlagyiszlav Opeljanc
Producer: Pavel Burja, Georgij Csumburidze, Mikhail Finogenov, 
Murad Oszmann, Ilja Stewart
Főszereplők: Teo Joo, Irina Sztarsenbaum, Roma Zver, Alexander Kuznyecov
Gyártó: Hype Film, KinoVista
Országos bemutató: 2018. július 26.
Magyarországon forgalmazza a Mozinet.

12 éven aluliak számára nem ajánlott!

címfotó via Mozinet

Reklámok