A hónap műtárgya 18/10. | Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztivál | Gyerekfilmek 1-3., Díjnyertesek

Idén először nemcsak a gyerekek díjazták a nekik szóló versenyprogram alkotásait a Primanima Elsőfilmes Nemzetközi Animációs Fesztiválon, hanem szakmai zsűri is: Balázs Zoltán, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Képzőművészeti Tanszék vezetője, Czakó Judit többszörös Arany Olló- és Balázs Béla-díjas vágó, valamint Gelley Bálint animációs rendező és producer. A háromtagú zsűri a Legjobb gyerekfilm díját a cseh Kateřina Karhánková Felhők gyümölcse (Fruits of Cloud) animációjának adta, mely indoklásuk szerint szerethető karaktereivel a gyerek nézők számára könnyen, mégis költőien mesél az ismeretlentől való félelem leküzdéséről, az önzetlenségről és a közösség szolgálatáról. A gyerekfilmes különdíjjal jutalmazták a horvát Eva Cvijanovic A sündisznó otthona (Hedgehog’s Home) bábfilmjét, melyet a felnőtt nézők számára is mély gondolatisága tesz kiemelkedővé. A Legnépszerűbb nemzetközi gyerekfilm idén a belga Johann Etrillard Most kell! (It’s pressing!) kisfilmje lett, melyben egy kisfiúnak a legrosszabbkor kell pisilnie. A közönség körében Legnépszerűbb magyar gyerekfilmnek járó Csermák Tibor-díjat megosztva kapta Jurik Kristóf Kuflik: Szerintem mindenki legyen kufli! és Lugosi István Hortobágyi darumese animációja, előbbi a KEDD, utóbbi a Kecskemétfilm stúdió produkciója. A díjat szintén 500 ezer forinttal támogatta az NMHH Médiatanácsa. (via Primanima)

Narancsosan világító gyümölcsökből bespájzoló és lakmározó bolyhosok közül az egyik megindul a sötét rengeteg felé. A szürke „cuki” üreglakók rituális táncaira puttóként híznak meg a levegőben repdeső virágszálak, egyikük viszont a félelmetes erdő felé kóborol. A kis Bolyhos elkószált betevője után indul, mire óriási narancsos gyümölcsöktől világító réten találja magát. A magát degeszre tömő, tunya boldogság példázatában a fényes táplálék a gyomrokban landol, a színes, nyitott illetve szürke, elzárt telepek közösségeinek kényes egyensúlyában a hiányállapot és a bőség falánkra duzzasztott ozmózisa ver hidat magának. A főhős hörgő mohóságának engedelmeskedik az ismeretlen sötétség felé indulva, a tudatlanság a fáktól elkerített tisztásnak ugyanúgy része, mint az erdősávon túli terület. A díjnyertes cseh Felhők gyümölcse groteszk utópiája az idealizált gyermeki boldogság korlátoltra hasadt, torz arcának állít emléket. Kizárólagos túlélési stratégiának a mennyiségen örvendezés vénákban duzzadó és apadó lakomája tűnik, ahol a táplálás a szülő egyetlen vállalt nevelési taktikája.

Szépirodalmi művek animált feldolgozásai szép számmal akadtak a Primanima idei gyerekrajzfilmjei között, még a versektől sem riadtak vissza a MOME alkotói: Kiss Ottó rímes soraira álmodozik Ha megnövök (Molnár Tünde, MOME) kislánya, felnőttkorát félelmetes és kedves plüssállataival, a réten jól lebarnult mackójával és házikójában pázsitfüvet legelő őzével lakná be. Gellár Csaba is a költőtől vette kölcsön Tavaszi medvedalát: a hatalmas bocs barlangjából kibújva körbejárja birodalmát és a mézből torkoskodik. Bognár Éva Katinka (MOME) Reggelijében a kisfiú felborít mindent, amit csak az asztalán talál. Ölben landol a vaj, lekvárfoltos lesz a nadrágszár, kiborul a szörp. Tóth Krisztina mondókájában a termékorientált fogyasztói kultúra kedvenc ételeivel megrakott asztal és a rosszul nevelt kiskorúak szellemi épségének korlátai fogják meg egymás kezét. Édesbús indulatú melankóliára gyúrnak rá Zalán Tibor sorai az éjszakai erdőben (Rózsa a Holdon, Horváth-Molnár Panna, MOME), ahogy Marék Veronika gesztenyehősét, Kippkoppot is alaposan megfüröszti Fabók Szilvia animátor (Playdead) a holdfényes réten, a félelmetes rengetegben csetlő-botló, sztereotipizáltra diszkriminált árva összeszoruló szívvel buzdít lesajnálkozásra a tévésorozat epizódjaiban. Kukorelly Endre versének, a Rengetének főhőse a beképzelt denevérlány (Farkas Júlia, MOME), a vérszívó bőregérbe ráadásul mindenki szerelmes az oviban. Stefanovics Angéla elképesztően sóhajtozza el a magát túlságosan felnőttnek képzelő kislányt, a felhősre kerekített bubiformák univerzumával azért megpróbálja a kiscsoportosok közé visszarepíteni a fényre lustuló, sötétben hatalmas fülekkel hallgatózó jószágot. A kék hernyó végül berágja magát az oviba, jó nagy szárnyakat növeszt, együtt deszkázik a dundi vérszívóval és jól fejre állnak a bokorban. László Noémi versében, A jó testvérben a demokratikusra kommunizált „egyformán csokizás” testvériségének szabályait Hermán Árpád cseresznyés kannibálhorrorrá változtatta, ahol a kicsi, ehetetlen zöld áll párba a finom pirossal.

A legkisebbeknek (3-6 éves korosztálynak) állatos meséket válogattak az idei Primanima gyermekmatinéjára. A minimálosra absztrahált állatalbumba, az Animanimals-ba mindjárt három epizódot, az erőművész Oroszlánt, a leveleket cipelő akrobata hangyahadsereget és a pincérkedő Pingvinek partyját választotta ki (Julia Ocker, Studio Film Bilder) a nemzetközi fesztiválzsűri. Nyitánynak rögtön elő is került a 40 éves születésnapját ünneplő Pannónai Filmstúdiós Richly Zsolt mesehősének (a rajzfilmrendező másik híres figurája a Kíváncsi Fáncsi), a kockásfülű nyúlnak robotváltozata az újragondolt, ismét elindított sorozatból, aki berepülős mentőakciói közepette akár el is romolhat (Bakos Barbara, Popfilm). A kék kolibritesók, Citrom és Bodzavirág (Ilena Cotardo, Cardiff) fantaszta feltalálók, találmányaik segítségével bábtársaikkal együtt kelnének útra, repülnének ki fészkükből. Az anyjával élő, búskomor, tavalyi közönségkedvenc rókának, a kanadai Manivaldnak gyermekrajzfilmes párja is akadt az erdőben vadászó vörös menyéttel, aki a pocakos palackfák tövéből próbálja elkapni a dülöngélő fa koronájában fészket rakó madarakat (A menyét, Timon Leder, Invida). A Kutyahidegben (Anna Kritskaya, Snega Film Company) házukból útra kelő juhcsalád egyik báránya néhányszor kockatömbbé fagy, mire hazakerül. Végül társbérlőt is kapnak, az óriási medvét. Félelmetesen egyszerűre absztrahált, formavilágát inkább felnőttekre szabó, infantilis szkeccsek állatfigurái, toldozott-foldozott bábhősök, a szocialista világrendből elővett beidegződött sematizmusok: a rettenetesre távolodott természet és a mesterségesre dermesztett környezet az élet sötét oldaláról leskelődnek rá, kacsintanak a nézőre. A virtuális világ rabul ejtette az animált mozivászonnal a tévéképernyőt is, a láthatatlanul mozgatott, gondos kezekkel formázott bábok meseszínháza eltűnt. Összekavarodnak a felnőtteknek valók, a serdülők rövid- és a kicsik gyerekrajzfilmjeivel, az idősebb alkotók szintén igényt tartanának saját generációjukat, unokáikat megszólító animációkra. A szigorúbb pedagógiával oktatott, megalkotott és szocializált kategóriákkal a bizonytalan tanulságokkal szolgáló kísérleti is kellően háttérbe szorulna, hogy elnyerje vitaindító státuszát.

A közép gyermekkorosztály (6-10 évesek) idei sztárjai, a Primanima legnépszerűbbje a Kuflik (Jurik Kristóf, KEDD Animációs Stúdió) a szilveszteri jelmezbálban mindenkit saját maguknak öltöztetnének be, a kukacoskodó kiflik hirtelen támadt ötlete azonban nem sikerül. A brüsszeli, Legjobb nemzetközi díjjal jutalmazott Most kell! (Johann Etrillard) azoknak a serdülő fiúknak szól, akik a mellékhelyiség lázadó sztárjaivá avatnák magukat, hogy reggelente kellemetlen pillanatokat okozzanak apukának iskolába menet. A sztráda mentén mindenki megszívja, a poénok pedig szatirikusan ülnek az ülepükön. A Hulahopp (Bakos Barbara, MOME Murányi Zita verse alapján) és a bordásfal között ajándékot választani nem könnyű a szülőknek, pláne, ha el is árulja karácsonyi kívánságát a nebuló. A Jézuska persze mindent tud, ezúttal azonban jól összecserélte a gyerekek sportszereit! Végső Emma értően tolmácsolja Murányi Zita meséjének tamáskodóan tudálékos gyerekszáját. A francia Ember madárral (Quentin Marcault) mindenható juhászának kalapos figurája juhnyájának tavaszt hoz a rideg télbe, vonalas karimája átrajzolja a lakatlan tájat, az alkotás egy csapásra hirtelenkedő csodája élhető át a zord sziklákkal kitakart, láthatatlan emberiség laikusra szekularizált szentháromságában. Az egyházi mese tanulsága nehéz útravaló még a kisiskolásoknak, a világias jelképek pedig nem szentesítik és nem is helyettesítik a szakrális intézményt. Szeiler Péter és Fritz Zoltán Hajótöröttek (Filmfabriq) animációjának főhőse az arabos vonásokkal megrajzolt nagypapa, aki felelőtlenül beúsztatja unokáját egy veszélyes hajóroncshoz, hogy a dagályos halál torkában izmosra edződjön. Az animáció inkább elborzasztó thrilleri magasságokba kívánkozik, mint kalandos rajzfilmekre, hiszen leplezett ravaszkodása akár nyomozati üggyé is válhatna. A dán Cseppek (Sarah Joy Jungen, Karsten Kjaerulf-Hoop) kék akvarellhősei melankolikusan felhőbe emelkedő látleletet adnak egy testestül-lelkesült átlényegített világ után vágyakozó uniformizált nirvánáról, ahol a dehitratáló hőség a legnagyobb közellenség. Kovács Márton (Omega-Kreatív) Lázár Ervin meséjében, a Bab Berci kalandjaiban a varázsló, Nuuszi Kuuszi a patak partján azon búsul, hogy túl rövidek a csodái, amik nem tarthatnak örökké, a jól nevelten sóhajtozó főhős fárasztóra hüppögi magát a szakállas, hipokrata bölccsel. Bertóti Attila (MOME) Somhatalmában (Miklya Zsolt verse alapján) magyar gyümölcshőseit megfosztották a természethű bábanimáció lehetőségétől, a fakanalas szomorú végszó dacára a vörös bogyók hihetetlenül bárgyú vidámsággal landolnak a lekváros befőttesüvegekbe. A kisiskolásoknak szóló változatos témaválasztásnál ugyan kinyílik a tudományos ismeretek izgalmas világa, de a nehézkes mondanivalóval az idősebbek hozzák játékba önmagukat. Megcsillan a humor is, de a gyilkos felnőttpoénok inkább az álságos próbálkozások bélyegét viselik magukon.

Vácz Péter (MOME) a grafikus Csernovszky Júlia versével karöltve indul gitárzúzósra eprészni magát a Szagos Hörigekkókkal a 10-12 éveseknek szóló harmadik vetítési szekcióban. Tinirockdalukban, az Eperben (MOME) a gyíkoknak nem sikerül sem az éretlen, sem a vörös gyümölcsöket leszakítani. Az alkotók zsírkrétásan gúnyosra szemtelenkedik magukat, az ifjú, összefirkált báj végül a kusza színek diszkójában landol. A kergetőző húsevő állatok a menekülő vegán étrendért sóhajtoznak, persze senki sem akarhatná a nem neki való másikat, mégis üldözik egymást. A Primanima gyermekfilmes különdíjasa A sündisznó otthonában az erdőlakók kirekesztik az otthonában levelei között, boldogan hempergő tüskést, majd minden rajta gúnyolódó aztán elpusztul a bosszútól lihegő igazság oltárán. A horvát Eva Cvijanovic gondosan készített, nemez hatású bábfigurái élethűvé teszik a fabula karakteres állatszereplőit. A lila gorillában (Bognár Éva Katinka, MOME, Havasi Attila verse alapján) nem fér meg egymással a puccos vacsora vendéglátója, az urizáló béka és a hatalmas dzsungellakó, aki végül a molekuláris gasztronómia fogásait a falra keni. A francia Vihar (Antoine Delebarre) egy bajba jutott kapitányról szól, a lengyel Stopposokban (Rafal Blecharz) pedig az unokák eltűnt nagypapájuk halálát dolgozzák fel egy küszöbön hagyott cserepes pálmával, sírkő gyanánt. A francia Vicces halakban (Krishna Chandran A. Nair) a tengerlakók sorstársuknak néznek egy közelükben ringatózó vörös lufit, mely kipukkasztva a tenger fenekére kerül, az alaposan benézett fiaskó azonban sosem derül ki. Patrick, a tinikorból már jócskán kinőtt agglegény a francia Titokban (Yann Song Le Van Ho) végre bemerészel csengetni szomszéd szerelméhez egy trombitával. A bristoli Cserében (Hend Esmat, Lamiaa Diab) a gügye felnőtt és az okos gyermek cserél helyet a hétköznapokban. A Hortobágyi darumesében (Lugosi István, Kecskemétfilm), mely idén a Kuflikkal együtt nyerte el a Csermák Tibor-díjat, a fióka azért rimánkodik a szüleinek, hogy félévre otthagyhassa Afrikába vándorló szüleit a magyar pusztán lakó barátja kedvéért. A tizenévesek ébredő értelmét szólítják meg a rajzfilmek, ám legtöbbjük kajánul csikorgó, vicces logikával csavarja meg az agytekervényeket, a csendben és erőteljesen fejlődésnek induló ifjú értelmet és testi erőt infantilis képekkel fékezik, a gyermek rajzfilmek bevált szocialista sablonjai inkább húzzák le a teljesítményt, mint fejlesztik.

A versanimációk a Mese TV videócsatornájának gyűjteményében megtekinthetők.

Primanima Elsőfilmes Nemzetközi Animációs Fesztivál
Jókai Mór Művelődési Központ, BABtér - Budaörs
2018. október 24 - 27.

címfotó via Primanima

Reklámok

A hónap műtárgya 18/10. | Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztivál | Gyerekfilmek 1-3., Díjnyertesek” bejegyzéshez egy hozzászólás

Hozzászólások lezárva.