Látomás

Jeanne-t (Juliette Binoche) elragadja a nosztalgia misztikus hevülete, ami Európából egészen a japán erdőkig viszi, ám utazása korántsem céltalan, hasonlatos az indián yakruna után vágyakozó európai és amerikai tudósokéhoz A kígyó öleléséből. A francia hősnő, hogy letargiájától megszabaduljon, útra kel egy titokzatos gyógynövény kedvéért. Drogkúráját illetően segítőtársa, a remeteként élő erdész, Tomo (Masatoshi Nagase) azonban nem rejti véka alá kétségeit, hiszen lábadozásának titka mégis csak a lassan enyhülő vigasztalan szívben rejtőzik. Hamar ki is derül, hogy Jeanne riadt magányában inkább vágyik megértő társra mintsem híres-neves csodafőzetekre. Anarchisztikus lángolásba torkolló keserű végzet kerekedik aztán a gyógyulni vágyó erdőjárónak, aki folyvást régi, önáltató gyötrelmeivel kénytelen szembesülni. Naomi Kawase természet lágy ölére megálmodott, szerelmi sokszögének misztikus remake thrillere ráadásul az ökológiai lábnyomával óvatlan városlakó környezetvédelmi katasztrófafilmjévé növi ki magát, akinek gazdasági lobbija fekete aranyat legalább olyan könnyedén csinál, mint álságos polgárháborút. A japán dramaturgia adja a növénytakaró terebélyes koronáinak nyugalmát, a búskomorságba esett Juliette Binoche pedig a misztikumot csempészi a víziókban bővelkedő filmbe, mely végül az egyéni tragédiák lamentálásán túl a generációk együttélésének erőszakos harcait is felpanaszolja. Az erdő és a háziállatok is áldozatául esnek a meghasonlott szerelmes nők dühének, melyben a remete, az unokák és az idősebb férfitársak is igyekeznek kissé bűnbánó védelmet adni a magas hőfokon égő turistáknak. Még a szerepeit mindig érzékenyen megélő színésznő alakítása sem segít történetük döccenőin: mintha nem ismernék egymást, pedig mégis szoros szálak fűzik eggyé a főhősöket és a csodaelemek sem végszavazzák sértett érzéseiket vasmarokkal szorító, rituális színjátékukat. Pedig karaktereik is jól illeszkednének, hiszen Masatoshi Nagase szintén hírhedt gyötrelmes érzelmeket eljátszó előadó művészetéről. Talán mégis csak a nagyszülők felelősek az európaiaknak szokatlan ősi színjátszás tehetségéért: jól domborítják ki a végletekig teátrális, mégis dermesztően józan komikumot, melynek méltó társa lehet a természethű imitálás a kontinensről és az érzelmektől mentes, merev artisztikum Japánból. A flóra és fauna azonban még mindig a természetfilmek távolságtartó áhítatának fogságában vesztegel, senki sem hinné, hogy a bolygó főszereplője a növények országa, ahol még a hegyek is élnek.

A Naomi Kawase filmje a San Sebastian-i filmfesztiválon mutatkozott be.

A francia írónő, Jeanne Japánba utazik, hogy felkutasson egy ritka, legendás gyógynövényt. Útja a gyönyörű narai erdőbe vezeti, amely az ország egyik legősibb, legsűrűbb rengetege. Itt ismeri meg Tomót, a különös, komor erdészt, aki hűséges kísérőjéül szegődik. A titokzatos tájakon Jeanne újra átéli első nagy szerelmének emlékeit… (via Cirko Film)

Látomás (2018) 109 perc
japán film eredeti nyelven, magyar felirattal (előzetes ITT)
Rendező: Kavasze Naomi (Naomi Kawase)
Forgatókönyvíró: Kavasze Naomi (Naomi Kawase)
Operatőr: Arata Dodo
Szereplők: Juliette Binoche, Nagasze Maszatosi (Masatoshi Nagase)
Ivata Takanori (Takanori Iwata)
Bemutató: 2019. április 18.
Forgalmazza a Cirko Film Kft.

12 éven aluliak számára nem ajánlott!

címfotó via Cirko Film, részlet a filmből

Reklámok