Manta Ray

A párkapcsolat és a titokzatos erdő csak akkor fonódnak össze szorosan, ha a férj munkája terepre szólítja az erősebbik nemet. Fisherman valójában nem erdész, még csak nem is vadőr, hanem thai halász a dél-kelet ázsiai tengeröblök valamelyikében. Egyedül él, mintha mátkája után keseregne, legalábbis Thongchainak erről panaszkodik, akire sárosan sebző testtel, szinte félholtan talált rá a közeli Mangrove mocsárban, a területet egy maffia különítmény tartja markában. A halász nekik szolgál, az erdőben őrjáratozik. Phuttiphong Aroonphen első játékfilmjének, a Manta Ray-nek megejtő példázata egyszerűnek tűnik, a magyar közmondás kérezkedik hamarjában meseszerűre meghasonlott tanulságul: jótett helyébe jót várj. Egymásról gondoskodó házasságot, embert próbáló megélhetési kényszereket, csendes barátság halk szavúságát a környezetétől elidegenedő városlakó csak a szükségben gondolja el hálával teli, megbocsátó szívvel. Thongchai felépülésének megkapóan látványos vizuális effektjei óvatosan közelíthetőek meg, noha a testen túli transzcendencia, a rutinszerűségen felül kerekedő férfias érzékenység a természeti népek közvetlen egyszerűségével szólítja meg az erdőjárót. Maga is boldogulni igyekszik a szellemvilággal, a lelkiséget azonban már csak a halál mezsgyéjéről, félelemmel igyekszik élőként, világokat mozgató erőként elgondolni. Hidegvérű kizsákmányolás, üzletszerű kéjelgés szorgos háttérmunkája rémlik fel a természet lágy ölén. A környezetét leigázó ember és bolygója viszonyrendszerében groteszk fóbiák, bizarr, misztikus ködbe burkolózó drive-ok bomlanak ki. Poligám őslakosok próbálják becsületesen gondozni egykori feleségeiket, a szándékot azonban a monogámok nem tűrik, akik a keresztény és a muszlim vallást erőltetik. Az életek erőszakosan egymásra telepszenek, hajcsárként kisajátítják az üldözöttek féltő gonddal ápolt kapcsolatait, vagyontárgyait. A megmentés is inkább pénzmosó, öntetszelgő lelki munkának, mintsem emberbaráti jócselekedetnek tűnik, hiszen minden szentnek maga felé hajlik a keze.

Egy part menti kisvárosban, Thaiföldön, egy halász egy eszméletlen férfit talál az erdőben. Thongchainak nevezi a néma ismeretlent és barátjának fogadja. Amikor a halász egy nap eltűnik a tengeren Thongchai lassan átveszi megmentője életét – beleértve a feleségét, a házát és a munkáját. 

Phuttiphong Aroonpheng első nagyjátékfilmje nem csupán egy humanista dráma, de egy tüneményes parabola a világ legüldözöttebb népcsoportjáról, a rohingyákról. Varázslatos zenei és képi világával egy új, modern zsánert teremt. A Manta Ray a 2018-as Velencei Filmfesztiválon debütált, és elvitte az Orizzonti szekció fődíját, majd Toronto és San Sebastián is műsorára tűzte. Díjat nyert Thessalonikiben, Mumbaiban, Kairóban, Zágrábban és számos év végi lista titkos kedvence lett. (via magyarhangya)

Manta Ray (Kraben Rahu, 2018) 105 perc
színes, thai-francia-kínai filmdráma (előzetes ITT)
Rendező és forgatókönyíró: Phuttiphong Aroonphen
Szereplők: Aphisit Hama, Wanlop Rungkamjad, Rasmee Wayrana
Zene: Mathieu Gabry, Christine Ott (Snowdrops)
Bemutató: 2019. május 2.
A filmet forgalmazza a magyarhangya.

12 éven aluliak számára nem ajánlott!

címfotó via magyarhangya, részlet a filmből

Reklámok