Erdei boszorkány – Tűzpróba

Boszorkányok márpedig nincsenek – szögezhetnék le a megátalkodott kétkedők, de J. K. Rowling egyre terebélyesedő, mágikus fantasy sorozata óta – regényeinek száma már nyolc kötetnyire rúg – a mesevilág végérvényesen megalkotta magának a vénasszonyok saját, morfológiailag is elkülönülő, megifjodott birodalmát. Ami a tengerentúlon Halloween és Salem, az itthon a vasorrú bába, Jancsi és Juliska gonosz banyája, Hófehérke mostohája vagy éppen a rengeteg közepén tanyázó, Piroskára váró nagymama. Akár belőlük is kinöveszthette volna magát az angolszász hatalmas regényfolyam lenyűgöző apparátusa borzalmas főzetestül, dermesztő maskarástul, ijesztő szörnyestül, hétpróbástul. A dán rendező, Kaspar Munk filmje a boszorkalélek minduntalan kivetülő sötét oldalának elpusztítása mellé a csipetnyi hátborzongatáshoz jó nagy adagnyi együttérzést és vállvetve küzdő barátnőket kevert, hogy az elixír sava-borsát végül az egymást megértő bajtársiasság adja meg. Látványelemekben sem marad el az Erdei boszorkány, bámulatos gépezetét leginkább a koromfekete hollók szövetségének, eget verő madárfészkük köré épített, komor Tűzpróbájának köszönheti. Főhősnőjét, Clarát egy vadboszorkány veszi pártfogásába, hogy aztán megmérkőzzön az anyatermészetet fenyegető aljas erőkkel. A lány különleges képességeire ébredve elegyedik párbeszédbe a várost körülölelő élővilággal, intuitív beleérző képességével kénytelen megérteni környezetét, csitítani haragját. A kissé túlbuzgó anyai szeretet a rokon boszorkány szárnyai alá adja a békétlen tinilányt, akinek a vadonból végül vissza kell térnie barátnői közé. A fantasy film „kiszervezős” beavatás történetének különös báját a budai zöldövezet susogó lombjai, a hétköznapokból kinövő shabby jelmezek és a madártollas kösztümök grandiózusra megalkotott kontrasztja adja. Az iskolapadból botladozó női lélek a természetet birtokolni igyekezve, hatalomvágytól feltüzelt, ijesztően fenséges méreteket öltő kreatúrákkal küzd, óriásira növesztett ösztönkésztetései az ész birodalmát messze elkerülve erősítené fel a szív hangjait, némi kegyetlenkedős együtthatóval azért az ön- és környezetvédelemre is ösztökél. Óvatosnak kell lenni hát az erdei boszorkányokkal, véd és dacszövetségük korteskedő csatározásai ugyanis egyre csak erősödnek férfiak nélküli, háziállatokkal benépesített, komor álomvilágukban, ahol a lélek fenyegető bugyrainak sötét sarkait nem együtt élve szelídíteni, hanem leckéik szerint megölni tanácsos.

A 12 éves Clara átlagos lány egészen addig, míg egy rejtélyes fekete macska meg nem karmolja. Egyik napról a másikra Clara képessé válik kommunikálni az állatokkal, és hamarosan rájön, hogy valójában egy vadboszorkány család tagja. Míg Clara az újonnan felfedezett képességeivel ismerkedik, két ördögi vadboszorkány tervet sző, hogy meghódítsa és elpusztítsa a vadvilágot – Clara pedig fontos szerepet játszik a tervükben. Barátai segítségével és mentora támogatásával Clarának azért kell harcolnia, hogy megmentse önmagát és a vadvilágot. (via Cirko Film)

Erdei boszorkány – Tűzpróba (Vildheks, 2018) 90 perc
dán–norvég–magyar–cseh fantasy magyar szinkronnal (előzetes ITT)
Rendező: Kaspar Munk
Operatőr: Adam Wallensten
Szereplők: Gerda Lie Kaas, Sonja Richter, Signe Egholm Olsen
Vera Mi Fernandez Bachmann, Albert Werner Ronhard
Bemutató: 2019. május 16.
Forgalmazza a Cirko Film.

12 éven aluliak számára nem ajánlott!

Címfotó via Cirko Film, részlet a filmből

Reklámok