Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány

Jólfésült betyárromantikásra sikerült Ted Bundy portréja, Joe Berlinger rendező egy csapásra korunk megnyerő küllemű szociopatájára rajzolta át az USA hírhedt, eszelős tekintetű sorozatgyilkosát, aki a republikánus Gerard Ford elnöklete alatt rettegésben tartotta a keleti part lánykollégiumait. Feleségén kívül néhány túlélő árválkodik csak a Puskin Mozi poszteres siratófalán, ahol bonmot-jai mellett az áldozatok listája is elolvasható. Továbbá számtalan nyilatkozat is megtekinthető a valódi Bundytól a videómegosztó csatornákon, átkozottul aljas kisugárzása – négy év alatt közel ötven lány vére tapadt kezeihez – szinte beszippantja még a tettessel hajdan interjút készítőket is. Legendás volkswagen bogárhátúján, tökéletes apa imágóján, bíróságról vicces kardigánban szökdöső, makulátlan Monte Cristo sármján csupán a hátsó ülésre bepakolt hatalmas pajszer hagy jó nagy résnyi kételyt, a megtermett szerszámmal szinte el is csíphetné a kegyetlenkedő erőszakolót a szigorú serif. Kivégézése előtt gyilkosságait beismerő Bundy és a némi zsenikultusszal megáldott, végül önmagát védő tettes tárgyalása, vallomásai között tátongó ellentmondások adják ki a flamand telepesek nyomán szárnyra kelő amerikai gótika thrilleri feszültségét, el is fedi a műfaj antihősének meghasonlott kínjaiban gyötrődő, szerepzavarokkal küszködő lelki perverzióit. Néhány jól irányzott tekintet, helyszínelő fotó azonban kellően árnyalja a brutalitás rémképét ahhoz, hogy a szörnyű bűncselekmény sorozat súlyos fóbiáktól gyötrődő hajtóereje mégis csak életre keljen. A gyilkos személye a nyomozás feszültségét is fenntartja Joe Berlinger akár krimiként is nézhető zsánerében, hiszen például egy megtévesztésig tökéletes maszkgyártással még az a gyanúper is megélhet, hogy valóban egyetlen elkövető nyakába kellett-e varrni a rövid idő alatt tetemes áldozatot kivégző tettes emberfeletti legendáját. A halálbüntetés és a szabadságot korlátozó rehabilitáció visszásságai kívánkoznának elő az érdemben ritkán vitatott társadalmi rákfenék rengetegéből, ehhez azonban a mozinézőnek is ki kellene verekednie magát a hollywoody-i szappanoperák bűvköréből. Megnyugtató válaszok híján marad a kegyetlen rosszfiúk gond nélkül beilleszkedő szociopata mítosza feddhetetlen családi háttérrel és irtóra fájdalmas szerelmi csalódások szeplőtelen sztorijával. A szívtipró Zac Efron fejét végre bekötötték, John Malkovich megformálta bíró kedélye pedig mit sem veszített erélyéből, duettjük igazi tavaszi blockbusternek ígérkezik az Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány házasságba oltott lélektani krimijében kólagéppel, rózsaszín habcsókkal a tetejébe. Haszontalannak persze mégsem bélyegezhető a kontinentális közönségnek szokatlan filmipari idill, hiszen valamelyest mégis csak feloldja a sorozatgyilkos képtelen hosszúságúra nyújtott történetét.

1969. Ted (Zac Efron) őrjítően jóképű, okos, karizmatikus és gyengéd, az elővigyázatos, egyedülálló anya, Liz Kloepfer (Lily Collins) pedig képtelen ellenállni a férfi sármjának. Elképzelni sem tud ideálisabb pasit Tednél és hamarosan fülig beleszeret. Ahogy telik az idő, úgy tűnik, a pár mesébe illően boldog életet él, de aztán ennek hirtelen vége szakad. Tedet letartóztatják és könyörtelen gyilkosságokkal vádolják meg. Liz eleinte csak aggodalommal szemléli a történteket, aztán egyre jobban hatalmába keríti a paranoia, a bizonyítékok fényében pedig kénytelen lesz szembenézni a lehetőséggel, hogy álmai férfija valójában pszichopata. Az Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány Ted Bundy, a történelem egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosának történetét meséli el. (via Big Bang Media)

Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány 
(Extremely Wicked, Shockingly Evil and Vile, 2019) 108 perc
amerikai krimi, thriller, életrajzi film (előzetes ITT)
Rendező: Joe Berlinger
Forgatókönyvíró: Michael Werwie
Operatőr: Brandon Trost
Liz Kendall - Lily Collins
Ted Bundy - Zac Efron
Joanna – Angela Sarafyan
Bemutató: 2019. május 23.
Forgalmazza a Big Bang Media.

16 éven aluliak számára nem ajánlott!

címfotó via Big Bang Media, részlet a filmből