A hónap műtárgya 19/7. | Vízipók – Csodapók

Újabb, hajdan népszerű animációs tévésorozat került egészestés, digitálisan felújított rajzfilmként tavasszal a mozikba. A tavi élet ritka szerzetei kelnek életre, különleges rovar- és puhatestű fajok élik mindennapjaikat Vízipókkal, aki magányos kristálypalotát szőtt magának a vízfelszín alatt fonalból és légbuborékból. Folyton a légtornász keresztespókkal, agglegény barátjával szűri össze a levet a légnadrágos csodapók, szorgos méhek és katicák, tegzes legyek, bűbájos szitakötőtündér, rusnya botpoloska, gonoszkodó csibor, hátra araszolgató rákapó, kicsinyeit elveszítő galacsinhajtó, hokicsapat molnárkahad, eminens békadalárda, lucernaporzó dongók, ciripelő lótücsök akad hősiesen átvészelt kalandokkal teli útjukba. A facéran tamáskodó, ragadozó páros – miután alaposan becsmérelte egymást – bizarr otthonokat építenek maguknak, egyikük hálót sző magának, másikuk pedig bolyhos úszójával összehordott, víz alatti levegőházában, búvárharangjában él. Az egyébként félelmetes kinézetű rovaroknak először az algaevő csigákkal, a jégesővel, majd pohos potrohukkal gyűlik meg a bajuk, neki is durálják magukat az ugrálásnak, a lovaglásnak, a pólónak és az úszásnak, de végül mégsem lesznek karcsúbbak a dongókirálynőnél. Kertész György és Bálint Ágnes élveteg karakterű csodapókja – aki végül téli álma előtt Arkhimédész-törvényét is megtanulja a szorgalmas hangyáktól – korántsem liláskék színű, csenevész tólakó, még félelmetesebb is a szárazföldi koronás keresztespók társánál. A sötétbarna búvárpók jól megtermett ízeltlábú, húsevő vadász, növényevő csigákkal, lárvákkal táplálkozik, a csodapók vízi lakótársainak igencsak veszélyes ellenfelet jelentene. A fabula tanulságos természete azonban nem vész el a mesésen összefűzött epizódokkal, hiszen a disztópikus zsákmányoló életmód kizárólagos ábrázolása helyett a tevékeny társadalmi szerepkör került terítékre. Kertész György utópiája a hatalmi versengésben groteszk lényeglátással diskurálgat a nagy francia mesélőhöz hasonlóan az emberi lélekrajzról, az állatvilágtól nem elszakadó, őseivel összefonódva együtt élő homo sapiensről. Kedélyes társadalomrajzának hősei azonban kissé fásult életuntságban élik mindennapjaikat, bonyolult viszonyulásaikkal a természet összetett működésére és az egyéni boldogulásra egyaránt fókuszálnak.

Vízipók barátunk földi pók társaitól eltérően nem a sarokban vagy a fákon szövögeti hálóját, hanem a vízben lubickol. Csodálkozik is ezen barátja, a kicsit morgós, folyton hitetlenkedő Keresztespók. De kapcsolatuk által megérti, hogy attól, hogy valaki más, mint ő, még lehet rendes (pók). Az 1983-ban készült egészestés rajzfilm digitálisan felújítva kerül a mozikba, hogy szülők és gyermekek egy újabb generációja ismerkedhessen meg az élővizek kedves és gyakran mókás kis lakóival, miközben megtanulhatják, hogy a barátság és környezetünk védelme egyaránt fontos ahhoz, hogy bolygónk élhető hely maradjon. Az egészestés film a rajzfilmsorozat első két szériájának egyes epizódjaiból készült, melyeket összekötő jelenetekkel egészítettek ki. 14 epizódot válogattak ki az első 1974-ben, és a második 1980-ban készült sorozatból, amikhez Haui József készített összekötő jelenteket. A mozifilm a Pannónia Filmstúdió gyártásában készült, a MOKÉP forgalmazásában jelent meg. Műfaját tekintve ismeretterjesztő film. Magyarországon 1983. szeptember 5-én mutatták be a mozikban. 2019. áprilisában a digitálisan felújított változat kerül a mozikba, hogy a gyermekek és szülők, újabb generációi is megismerkedhessenek az örökzöld, magyar klasszikus mesével. (via Mozinet)

INTERJÚ MIKULÁS FERENCCEL, A KECSKEMÉTFILM ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJÁVAL 

Miért volt fontos hogy a Vízipók csodapók egész estés rajzfilm digitálisan felújításra kerüljön?

MF: Nagyon kevés magyar gyerekfilm, főleg nagyon kevés rajzfilm kerül manapság a magyar mozikba. Annak idején, 1983-ban az egész estés változatnak több mint egy millió nézője volt. Megnéztem újra a filmet és úgy tapasztaltam, hogy nem avult el, érdemes újra megnézni, annál is inkább, mert az eredeti 39 epizód az élővíz védelméről szól és napjainkban nagyon aktuális ez a kérdés. Szerintem a szórakoztató ismeretterjesztés a leghasznosabb a gyerekek számára, mert ha megismernek valamit, akkor az fontossá is válhat a számukra és akár még meg is védhetik azt. A szórakoztató ismeretterjesztés mellett a barátságról is szól a film. Vízipók és a Keresztespók barátok és az ő életükön keresztül több új kis vízi élőlénnyel ismerkedhetnek meg a gyerekek. A film során a szereplők eleinte idegenkednek és akár ellenségnek is tekintik a számukra ismeretlen kis állatokat, de aztán megismerve egymást mind segítőkész barátokká válnak.

Honnan jött a Vízipók csodapók ötlete?

Bálint Ágnes – aki akkor a Magyar Televízió Gyermek, Ifjúsági és Oktatási Főszerkesztőségének szerkesztője volt – kezdeményezte, hogy készüljön animációs sorozat kis lényekkel, apró állatkákkal. Az általa megírt forgatókönyv alapján, Szabó Szabolcs rendezésében készült az első sorozat a Magyar Televízió megrendelésére, melyet további két széria követett.

Mikor 1973-ban az első epizód elkészült a Pannónia Filmstúdióban, megmutatták egy német forgalmazónak. Ők akkor azt mondták, hogy ezt a sorozatot nem szabad folytatni, mert eladhatatlan lesz, hisz csúnyák a figurák. Akkor az én személyes döntésem volt, hogy folytattuk a sorozat elkészítését, mert bíztam benne, hogy a figurák a belső tulajdonságaik révén válnak majd igazán szerethetővé. Zárójelben jegyzem meg, hogy akkor még nem volt E.T, tehát úgy gondolom, egy picit úttörők voltunk azzal, hogy megmutattuk, a csúnya külső értékes belső tartalmat rejthet.

Ami igazán meglepett engem, az az volt, hogy az első sorozat nem csak a gyerekek, de szüleik, a felnőttek körében vált nagyon népszerűvé. Ültek a televízió előtt és néztek, mint egy akváriumban, hogy mi is történik!

Az első két rész után már látszott, hogy hatalmas siker lett a sorozat itthon és külföldön egyaránt, negyvenhat ország vásárolta mega jogokat! Ezen felbuzdulva gondoltam, hogy csináljunk ebből egy egész estés rajzfilmet.

Mit gondol mi volt a siker kulcsa?

Az, hogy mi megálltunk félúton az antropomorfizálással. Tehát nem azt csináltuk, mint a Disney, hogy az állatokat teljesen emberszerűvé teszik. A Vízipókban az apró állatok felismerhetők a valóságban is. A siker másik kulcsa pedig talán az, hogy egyszerre ismeretterjesztő, szórakoztató, kedves, nevelő szándékú és sok pozitív értéket hordoz..

Valójában hogy történt a rajzfilm digitális felújítása?

Ez egy óriási munka volt! Kockánként kellett bevinni a filmet a számítógépbe és ott kockánként kellett retusálni. Annak idején, amikor a filmet készítettük, még hagyományosan papírra rajzoltunk. Aztán celluloidra másoltuk, annak a hátoldalára kézzel festettek a kollégák, utána pedig kamerával egy negatív filmre felvettük. Ott azt be kellett világítani, a cell emiatt vagy karcolódott, vagy becsillogott, vagy a kézzel festett festékfolt olykor nem volt a homogén. A szakemberek azért észreveszik a filmen ezeket a kisebb-nagyobb hibákat. A digitális felújítás után azt kell, hogy mondjam, szebb lett a film, mint eredeti formájában volt! Az apró kis piszkok, szöszök, egyenetlenségek, foltok eltűntek belőle.

A digitalizálás meglehetősen költséges folyamat. Pályáztam Az NKA-nál, tőlük négymillió forintot kaptam és a Magyar Nemzeti Bank segítségét is kértem, ők 6 millió Ft-ot adtak, tehát összesen 10 millió forintba került a film felújítása, ami a Focus Foxban történt és fél éven át tartott.

Mit gondol, a mai gyerekek is nyitottak lesznek a Vízipók-csodapókra?

A Kecskemét Filmstúdió látogatóközpont is működik, úgyhogy évente körülbelül 150 gyerekcsoport érkezik hozzánk. Megnézhetik, hogyan készült régen a rajzfilm és hogy készül ma. Vetíteni is szoktunk nekik. Azt tapasztaljuk, hogy a régebbi filmjeinket – köztük a Vízipókot és a Magyar Népmesék sorozatot is – nagy érdeklődéssel nézik a gyerekek. Tavaly decemberben pedig tartottunk egy teszt-vetítést az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol hangos sikerrel pergett le a digitálisan felújított Vízipók 300 gyermek előtt. 

Kiknek a munkáját emelné ki egy rajzfilm elkészítésekor?

Az animátorokét. Kevesen tudják, hogy a mi szakmánkban nem a rendezőnek, hanem az animátornak van a legnagyobb szerepe. Neki nem csupán biztos rajzkészséggel és fantáziával kell rendelkeznie, de fontos, hogy színészi adottsága, térlátása és ritmusérzéke is legyen! A rajzolt figurákba szinte bele kell bújnia, hogy a karakterének legmegfelelőbb módon mozduljon meg. Magyarországon sajnos nincs animátorképzés, de a Kecskemétfilm egy kicsit arról is híres, hogy nagyon jók vagyunk az úgynevezett „karakter animáció” készítésben. Ez azt jelenti, hogy a rajzfilmfigurák a valósághoz közel állnak.

A Kecskemétfilm másik helyen jellegzetessége hogy nagyon odafigyelünk a minőségre. A kollégáim kiválasztásánál a szakmai szempontok mellett az emberi szempontok is meghatározóak. Vallom, hogy a munkatársak közötti jó emberi kapcsolat az egyik alapja, hogy jó filmek tudjanak születni! (via Mozinet)

Vízipók-csodapók (1983/2019) 72 perc
ismeretterjesztő rajzfilm (előzetes ITT)
Rendező: Haui József, Szabó Szabolcs, Szombati Szabó Csaba 
Producer: Mikulás Ferenc
Dramaturg: Bálint Ágnes
Gyártásvezető: Vécsy Veronika
Hangmérnök: Bársony Péter
Operatőr: Polyák Sándor, Csepela Attila, Henrik Irén
Vágó: Czipauer János, Hap Magda
Zene: Pethő Zsolt
Irodalmi forgatókönyv: Kertész György
Háttér: Molnár Péter Háttér, Neuberger Gizella, Hegyi Füstös László, Hegedűs László
Forgalmazza a Mozinet.
Magyarországi bemutató: 2019. április 18.
Korhatár nélkül megtekinthető.
Reklámok